Vállalkozzunk Ausztriában!!!

Nagyon Hasznos Olvasmány

Hasznos linkek

Kormányzati információs portál (osztrák hatóságok)
http://www.help.gv.at

Pénzügyminisztérium (adók)
https://www.bmf.gv.at/

BMWA, osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium
http://www.bmwa.gv.at

WKO Osztrák Gazdasági Kamara
www.wko.at

Ügyvédek, ügyvédi irodák az Ügyvédi Kamara honlapján
www.rechtsanwaelte,at,

Adótanácsadók Kamarája
http://www.kwt.or.at/

Osztrák Gazdasági Kamara cégalapítási szolgálata
http://www.gruenderservice.net/

ABA, Austrian Business Agency, osztrák állami befektetési ügynökség
http://www.aba.gv.at/en/pages/

AMS, Arbeitsmarktservice, osztrák Munkaügyi Hivatal
http://www.ams.or.at/neu/

Társadalombiztosítás (fizetendő járulékok)
www.sozialversicherung.at

Aktuális közbeszerzési kiírások
http://www.auftrag.at/public/index_ext.cfm?stat=1 (ingyenes) és
http://www.auftrag.at/ (előfizetéses)

Cégalapítás Ausztriában

FORRÁS: http://www.e-cegalapitas.net/CEGALAPITAS-AUSZTRIABAN/CEGALAPITAS-AUSZTRIABAN.php

 

 

Ausztriában Ges.m.b.H vagy részvénytársaság formában történik, úgy kötelesek könyvvizsgálóval ellenõriztetni a könyvvezetésüket. Ha a cégalapítás Ausztgriában egy betéti társaság formában történik és el akarja kerülni, akkor „kis betéti társaságként” kell mûködnie, azaz átlag 50 fõt alkalmazni egy év során és 3.125.000 Euro alatti mérlegfõösszegének és 6.250.000 Euro árbevételének kell lennie évente.

 

CÉGALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN EU TAGORSZÁGI CÉG FIÓKTELEPEKÉNT A cégalapítás Ausztriában fióktelepként gyakran sokkal könnyebb, gyorsabb és olcsóbb, mint egy különálló céget alapítani. Az új gazdasági társaság megalapításától eltérõ módon a cégalapítás Ausztriában fióktelepként nem igényel újabb kezdõtõkét, valamint nem terheli meg a vállalatvezetést újabb közgyûléstartási, mérleggel és jegyzõkönyvek vezetésével kapcsolatos teendõkkel. Amennyiben magyar szervezet dönt cégalapítás mellett Ausztriában fióktelepként, ezt csak akkor teheti meg, ha Magyarországon a magyar cégjegyzékbe az anyavállalat be van jegyezve. A cégalapítás Ausztriában gazdasági társaság és egyéni vállalkozók számára is lehetséges
Azonban fontos mérlegelni, hogy a fióktelep nem önálló jogi személy. Ha kereskedelmi vagy jogi ügyletet bonyolít, az mind a létrehozó anyavállalat felelõsségi körébe tartozik, azaz jogilag ugyanaz, mintha a fõ szervezet kötötte volna az adott megállapodásokat, szerzõdéseket. Ennek ellenére maga a fióktelep is perelhetõ, ha egyértelmûen annak a tevékenységével kapcsolatos a feltételezhetõ jogsértés.

 

CÉGALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN FIÓKTELEPKÉNT: A NÉVVÁLASZTÁS Ha a cégalapítás Ausztriában fióktelepként történik, ebben az esetben is szükségelteti a cégnév megválasztását. Névválasztáskor az anyaország (hazánk esetén a magyar) joggyakorlat a mérvadó. Meg kell továbbá a cég nevének egyeznie az anyavállalatéval, hogy azonosítható legyen. Lehet benne a fióktelepre utaló kifejezés is, például „Niederlassung Österreich”. A fióktelepet oda kell bejegyeztetni, amelyik körzetben majd a címe lesz. Ennek a körzetnek a cégbírósága végzi majd el a cégalapítás e formájának regisztrációt Ausztriában. Ahhoz, hogy osztrák fióktelepet jegyeztessünk be, be kell nyújtanunk az anyavállalat társasági szerzõdését német nyelven, a külföldi szervezet cégbejegyzésének kivonata (lefordítva), az üzletbõl részesedõ tagok listája, foglalkozása, tõkerésze és egyéb adatai. Ezen kívül az osztrák fióktelep bejegyzésérõl született céges határozat (német nyelvre fordítva), a fióktelep vezetõjének aláírási címpéldánya és az osztrák Adóhivatal által kibocsátott feddhetetlenségi bizonyítvány. Ha a szervezet tevékenysége engedélyköteles, az iparûzési engedélyt a fióktelepnek kell kiváltania a területileg illetékes körzet tartományfõnökségénél (Bezirkshauptmannschaft – BH -). Azoknak, akik az Európai Unió tagországaiban rendelkeznek bejegyzett cégközponttal, azoknak nem kell állandó lakhellyel rendelkezniük (vagy állandó lakhellyel rendelkezõ osztrák képviselõt megbízniuk) Ausztriában, hogy ahhoz, hogy osztrák fióktelepet hozzanak létre.
Ha a fióknak iparûzési engedélyre van szüksége, azt csak akkor kapja meg az illetékes szervtõl, ha az adott iparûzésre jogosult ügyvezetõ áll a fióktelep élén. Neki tevõlegesen is hozzá kell járulnia a fióktelep mûködéséhez és az Európai Unióban állandó lakhellyel kell rendelkeznie, valamint olyan képesítéssel, ami alapján megadja neki a hivatal az iparûzési engedélyt. Ausztria kötött megállapodást más országokkal a kettõs adóztatás elkerülése érdekében. Az Osztrák Adóhivatalnak kell fizetni a fióktelep területileg illetékes körzetében az adót.

 

CÉGALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN: TÁMOGATÁSOK Az osztrák Neugründungsförderung – gruenderservice törvény (Neufög) támogatást nyújt a cégalapításhoz Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy az új cégalapítás Ausztriában jelentõs adókedvezményekkel támogatott, például a cégalapításhoz Ausztriában nélkülözhetetlen okiratok, engedélyek kérvényezéséhez szükséges illetékek, okmánybélyegek megfizetését elengedi vagy visszatéríti az állam, vagy elengedi ingatlanapportnál az ingatlanadót. Mentesítheti továbbá az állam a vállalatokat a cégalapításhoz kapcsolódóan a tõke befizetési adó vagy a cégjegyzéki bejegyzés díjának befizetése alól is, illetve a cégalapítást követõ egy éven keresztül nem kell a társaságnak munkaadói járulékokat fizetnie. Ha a szervezet átvesz vagy megvásárol egy kisvállalkozást a cégalapítást követõen, akkor ezekben az engedményekben szigorítások lépnek életbe Ausztriában.

 

CÉGALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN: NYERESÉGADÓ, ÁFA Az osztrák cégek (közvetlen és közvetett) osztaléknyereségei a cégalapítás után adómentesek Ausztriában, kivéve azokat az eseteket, amikor a cégek vagyoni tulajdonai értékesítésre kerülnek. A cégalapítást követõen a cég akkor is adómentességet élvez, ha a külföldi (EU-s) vállalatban minimum egy éve legalább 10%-os részesedése volt. Ha egy ilyen részesedésbõl származó részvényeit a szervezet tovább értékesíti, az szintén mentes az adózástól Ausztriában. Az ÁFA alóli mentesség lehet valódi (echte Steuerbefreiung) vagy hamis (unechte Steuerbefreiung). Az elsõ azokra a javakra vonatkozik, amik a termék vagy szolgáltatás értékesítésébõl, tehát eladásból származnak. Ezek esetében az általános forgalmi adó majd utólag vonható le. Az utóbbi esetében ez a felszámított ÁFA nem vonható le. Ausztriában a normál adókulcs 20%, a kedvezményes pedig ennek a fele (10%) ami a hétköznapi fogyasztári cikkekre és egyéb általánosan fogyasztott vagy igénybe vett javakra vonatkozik.

 

 

 

 

 

 

 

Az alábbi honlapon találhat számtalan üzleti lehetőséget:

www.europages.co.hu



ÁFA visszaigénylés AUSZTRIÁBAN

(forrás: www.hvg.hu)

Az EU belső piacán létrejött szolgáltatás vagy termékeladás után a számlára az EU nemzetközi forgalmi adószámot (Umsatzsteueridentifikationsnummer, UID Nummer angolul VAT-Number) rá kell írni.  Ezt a nemzetközi adószámot a mindenkori nemzeti adóhatóságok adják ki és azt külön kérvényezni kell. Magyar kereskedőnek a magyar adóhivatalnál kell kérnie, egy osztrák üzletembernek pedig az osztrák adóhatóságnál. A nemzetközi adószám első két betűje mindig jelzi az országot, ahol a vállalkozó adózik.

Magyar-osztrák viszonylatban történő termékértékesítés esetén áfafizetési kötelezettség nem keletkezik, ha a magyar eladó rendelkezik az osztrák vevő UID (EU adószám) számával, és igazolják, hogy a termék elhagyta Magyarországot. Beszerzésnél kizárólag a vevő és az eladó  EU adószámával ellátott számla alapján lehet az adóvisszatérítést igényelni, valamint a terméket ténylegesen el kell juttatni a másik tagországba. Az általános forgalmi adó (Umsatzsteuer ) Ausztriában általában 20, illetve egyes termékeknél 10 százalék. Az APEH honlapján ellenőrizhető, hogy egy adott számlán szereplő  „UID Nummer” mögött áll-e ténylegesen adóalany, az EU honlapján pedig az adószám alapján a cég is lekereshető.

 

Egyéni vállalkozások tevékenykedhetnek-e Ausztriában?

Igen. Ehhez iparűzési jogosultságot kell szerezni, - a szabályozott szakmákban a szakmai képességet igazolni kell. Követelmény továbbá egyes szektorokban, hogy a kisiparos legalább 6 évig önálló vállalkozást vezessen, vagy üzemvezetőként álljon alkalmazásban. Feltétel az osztrák mestervizsgával egyenértékű képességvizsga letétele, és elismertetése. Magyar egyéni vállalkozó egymaga határon átnyúló tevékenységet is végezhet, de a szabályozott szakmákban előzetesen be kell szereznie az osztrák gazdasági és munkaügyi minisztériumtól az erre vonatkozó jogosultságot  Magyar munkavállalók bevonása engedélyköteles. Részletes információ az osztrák kamara honlapján, illetve magyar nyelven a bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai  Szolgálatnál  (KGSZ) szerezhetó be.

 

 

Az EU belső piacán létrejött szolgáltatás vagy termékeladás után a számlára az EU nemzetközi forgalmi adószámot (Umsatzsteueridentifikationsnummer, UID Nummer angolul VAT-Number) rá kell írni.  Ezt a nemzetközi adószámot a mindenkori nemzeti adóhatóságok adják ki és azt külön kérvényezni kell. Magyar kereskedőnek a magyar adóhivatalnál kell kérnie, egy osztrák üzletembernek pedig az osztrák adóhatóságnál. A nemzetközi adószám első két betűje mindig jelzi az országot, ahol a vállalkozó adózik.

Magyar-osztrák viszonylatban történő termékértékesítés esetén áfafizetési kötelezettség nem keletkezik, ha a magyar eladó rendelkezik az osztrák vevő UID (EU adószám) számával, és igazolják, hogy a termék elhagyta Magyarországot. Beszerzésnél kizárólag a vevő és az eladó  EU adószámával ellátott számla alapján lehet az adóvisszatérítést igényelni, valamint a terméket ténylegesen el kell juttatni a másik tagországba. Az általános forgalmi adó (Umsatzsteuer ) Ausztriában általában 20, illetve egyes termékeknél 10 százalék. Az APEH honlapján ellenőrizhető, hogy egy adott számlán szereplő  „UID Nummer” mögött áll-e ténylegesen adóalany, az EU honlapján pedig az adószám alapján a cég is lekereshető.

Az EU belső piacán létrejött szolgáltatás vagy termékeladás után a számlára az EU nemzetközi forgalmi adószámot (Umsatzsteueridentifikationsnummer, UID Nummer angolul VAT-Number) rá kell írni.  Ezt a nemzetközi adószámot a mindenkori nemzeti adóhatóságok adják ki és azt külön kérvényezni kell. Magyar kereskedőnek a magyar adóhivatalnál kell kérnie, egy osztrák üzletembernek pedig az osztrák adóhatóságnál. A nemzetközi adószám első két betűje mindig jelzi az országot, ahol a vállalkozó adózik.

Magyar-osztrák viszonylatban történő termékértékesítés esetén áfafizetési kötelezettség nem keletkezik, ha a magyar eladó rendelkezik az osztrák vevő UID (EU adószám) számával, és igazolják, hogy a termék elhagyta Magyarországot. Beszerzésnél kizárólag a vevő és az eladó  EU adószámával ellátott számla alapján lehet az adóvisszatérítést igényelni, valamint a terméket ténylegesen el kell juttatni a másik tagországba. Az általános forgalmi adó (Umsatzsteuer ) Ausztriában általában 20, illetve egyes termékeknél 10 százalék. Az APEH honlapján ellenőrizhető, hogy egy adott számlán szereplő  „UID Nummer” mögött áll-e ténylegesen adóalany, az EU honlapján pedig az adószám alapján a cég is lekereshető.

 

Hogyan vehet részt a magyar vállalkozó egy   ausztriai vásáron, illetve kiállításon?

Tradicionálisan használatos piacszerzési és kapcsolatteremtő helyek az osztrák helyi, nemzetközi és országos vásárok. A bemutatásuk német nyelvű nemzetközi honlapon érhető el (www.expodatabase.de) ,  emellett a nagyobb városok vásárközpontjai saját honlappal rendelkeznek ilyen például Bécsben a Reed Messe Wien (www.messe.at) , ahol a magyarországi cégek megjelenése támogatott.

 

Honnan értesülhet a magyar vállalkozó az osztrák  üzleti lehetőségekről?

Általános információk az osztrák  kamara által működtetett rendszeren megjelenített díjmentes ajánlatokból és keresletekből ezen a  honlapon (www. A bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai  Szolgálatnál  és az ITDH Üzleti Hírekből

 

Honnan értesülhet a magyar vállalkozó az osztrák  üzleti lehetőségekről?

Általános információk az osztrák  kamara által működtetett rendszeren megjelenített díjmentes ajánlatokból és keresletekből ezen a  honlapon (www.meinmarktplatz.wko.at)  A bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai  Szolgálatnál  és az ITDH Üzleti Hírekből

 

Cégformák Ausztriában

A cégformák hasonlóak a magyar társasági formákhoz. Külföldiek számára az osztrák jogrend lehetővé teszi az ún. tőketársaságok (pl. AG, GmbH) és a jogi személyiséggel nem rendelkező, ún. személyi társaságok (pl. OHG, OEG, KG) létesítését is.

Rt.

A részvénytársaság (Aktiengesellschaft) tagjai részvényekre szétosztott alaptőkében részesednek anélkül, hogy a társaság kötelezettségeiért személyesen felelnének.

A részvénytársaság minimális alaptőkéje 70 000 euró.

Az alapításnál a részvényeseknek a névérték minimum egynegyedét, azaz 17 500 eurót kell befizetniük, az apportot teljes mértékben biztosítani kell.

Addig nem lehet részvényeket kibocsátani, amíg a társaság nincs bejegyezve.

AG

Az AG jogi létrejötte a Firmenbuch-Handelsregisterbe történő cégbejegyzéssel valósul meg. A bejegyzés előtti kötelezettségekért a társaság nevében tevékenykedő személyes felelősséggel tartozik.

A tevékenység megkezdése előtt meg kell szerezni az iparűzési jogosítványt, amellyel egyidejűleg meg kell adni a tevékenységre megfelelő alkalmassággal rendelkező személy nevét is.

Az AG képviseleti szerve az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a részvényesek közgyűlése és a hites könyvvizsgáló.

Ges.m.b.H.

Ugyancsak jogi személyiséggel rendelkezik az osztrák Ges.m.b.H. társasági forma, amely nagyon hasonló a német GmbH és magyar kft. formához. A tagok üzletrészekkel vesznek részt a társaságban. A társasági szerződést közjegyző előtt kell aláírni, közjegyzői okirat kíséretében.

A minimális alapító tőke 35 000 euró (társasági tagonként min. 70 euró). A törzstőke legalább felét készpénzben kell befizetni, illetve, ha a társaság alaptőkéje nem éri el a 70 000 eurót, a minimális 17 500 eurót kell befizetni.

A céget be kell jegyeztetni a cégbíróságon, és a cégregiszterben regisztáltatni kell.

A kereskedelmi és iparűzési jog (Gewerberechtigung) a társaságot illeti meg, ezért a cégbejegyzést követően történhet meg a tevékenység bejelentése (Gewerbeanmeldung), vagy ha szükséges, engedélyeztetése (Gewerbeberechtigung).

Lényeges, hogy a vállalkozás tárgyaként szerepeljen a végezni kívánt tevékenység.

Az iparűzésre jogosult ügyvezető alkalmazása előírás.

 

A nem engedélyköteles tevékenység bejelentése

Ha a tevékenység szabad, vagy nem engedélyköteles kötött iparhoz vagy kisiparhoz tartozik, akkor ezt be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes járási főnökségen (Bécsben a kerületi elöljárósági hivatalnál).

 

Engedélyköteles tevékenység

Az engedélyköteles kötött ipar esetében a tartományi főnök illetékes (Bécsben: 63. sz. Elöljárósági Osztály).

 

Közkereseti társaság (OHG), kisüzemi közkereseti társaság (OEG)

Az osztrák jogrend külföldiek számára lehetővé teszi jogi személyiséggel nem rendelkező cégforma létesítését is - ilyen pl. a közkereseti társaság (Offene Handelsgesellschaft, OHG) és a kisüzemi közkereseti társaság (Offene Erwerbgesellschaft, OEG).

Mindkettő két vagy több természetes vagy jogi személy közössége, akik együttesen és külön-külön is korlátlanul felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ezt a társasági formát általában akkor hozzák létre, ha a vállalkozás előre felmérhető, stabil, és a tagok a többéves együttműködés eredményeként kölcsönös bizalomra építve úgy gondolják, hogy személyes oldalról nincs tartanivaló az üzletmenetet illetően.

A kisüzemi közkereseti társaság a közkereseti társaságtól különösen a vállalkozás méretében különbözik. Az OEG esetében a vállalkozás mérete nem haladhatja meg a kisipar méreteit, amelynek irányértékeként 363 E euró alatti éves forgalom tekinthető.

 

Betéti társaság

Ugyancsak létezik a magyarországihoz hasonló jogi személyiség nélküli betéti társaság (Kommanditerwerbgesellschaft és KG) forma. A betéti társaság legalább egy korlátlan felelősséget viselő beltagból és legalább egy kültagból áll, akinek a felelőssége a befizetett tőkéje arányában érvényesül.

 

A bt. bejegyzése a cégbíróságon

A társaságot a cégbíróságon be kell jegyeztetni. A céget a beltag vezeti. A beltag lehet Ges.m.b.H. is, amely a felelősséget korlátozza.

 

Kötelező kamarai tagság

A kamarai tagság minden jogi személy részére kötelező Ausztriában.

 

A gazdasági társaság bejegyzése a cégjegyzékbe

A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jegyeztetniük a cégjegyzékbe, működését ezt követően kezdheti meg.

 

Iparengedély

Amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni.

 

Osztrák, illetve EGT-állampolgársághoz kötött ipar

Ügyvéd, adótanácsadó

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

A bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai Szolgálat az Ausztriában cégalapítást tervező magyar vállalkozások számára szívesen nyújt részletes tájékoztatást, szükség esetén adótanácsadók, ügyvédi irodák ajánlásával is.

 

Egyéni vállalkozás Ausztriában

Az egyéni vállalkozás tulajdonosa olyan személy, aki a vállalkozást saját nevében és saját számlájára működteti, minden kockázatot ő visel, és a nyereség is őt illeti meg. Önállóan vállalkozik, nem munkavállalóként.

Az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztathat, munkaszerződéseket köthet (amely osztrák munkavállaló foglalkoztatása esetén különböző bejelentési kötelezettségekkel jár, magyar munkavállaló esetén a bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatást megelőzően munkavállalási engedély beszerzése is szükséges az osztrák munkaügyi hivataltól).

Egyéni vállalkozás alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be. Ausztriában csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak saját nevét kell használnia.

 

Kötelező iparigazolvány

Az egyéni vállalkozónak iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként munkaviszonyban kell állnia.

 

Az iparűzési jogosultság megszerzése

Az iparűzési engedélyhez, illetve engedélykérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok egyéni vállalkozásnál:

- születési anyakönyvi kivonat,

- állampolgárság igazolása,

- bejelentőlap (helyi lakcím),

- adott esetben házassági anyakönyvi kivonat,

- adott esetben felsőfokú végzettség/iskolai képesítés/felmentés igazolásának okirata,

- 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány,

- nyilatkozat arról, hogy nincs az iparűzést kizáró körülmény,

- adott esetben szakmai alkalmassági bizonyítvány, vagy az egyéni alkalmasság bizonyítása.

Az eljáró hatóság a területileg illetékes járási/városi kerületi közigazgatási hivatal.

 

Tartózkodási engedély, adószám, bejelentkezés a Tb-hez

Az iparengedély birtokában lehet a további lépéseket megtenni:

- tartózkodási engedély kérvényezése a budapesti Osztrák Nagykövetség Konzuli Osztályán,

- adószám kérése az adóhivatalnál (1 hónapon belül),

- bejelentkezés a Tb-nél (1 hónapon belül). Az egyéni vállalkozónak jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.

 

Kötelező kamarai tagság

Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás is szükséges, valamint jövedelemadó- és forgalmiadó-kötelezettség is fennáll.

 

Külföldiek iparűzési lehetőségei Ausztriában

Külföldi természetes személyek iparűzése

Külföldi természetes személyek ausztriai székhelyről csak abban az esetben folytathatnak ipari tevékenységet az osztrák állampolgárokkal azonos feltételek mellett, amennyiben:

- létezik államközi megállapodás Ausztria és a külföldi személy hazája között, amely biztosítja ugyanazt a jogot az osztrák állampolgároknak, mint a hazaiaknak (ez Magyarország esetében fennáll), vagy

- rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel, amely tartózkodási jogcímként tartalmazza az önálló kereseti tevékenység folytatását, és

- az ipari tevékenység folytatásához nem feltétlenül szükséges osztrák állampolgárság.

 

Hontalanok iparűzése

Hontalanok, ill. menekültek (menekült státusért folyamodókat kivéve) kizárólag abban az esetben végezhetnek ipari tevékenységet, ha jövedelemszerző tevékenységük folytatásához már korábban hozzájárultak.

 

Külföldi jogi személyek iparűzése

Az iparűzéshez az EGT/EU tagállamok polgárainak is be kell szerezniük az osztrák iparűzési jog szerint szükséges engedélyeket.

Külföldi jogi személyeknek (pl. GmbH, AG) vagy a kereskedelmi jog alapján személyi társaságoknak (OHG/OEG és KG/KEG) a regisztrált belföldi (ausztriai) székhelyet vagy fióktelepet a cégjegyzékben történt bejegyzéssel bizonyítaniuk kell.

 

Bizonyítvány a szakmai alkalmasságról

Mivel az egyes EGT-tagországokban, ill. Svájcban eltérő rendelkezések léteznek a különböző iparágakban történő tevékenységet illetően, ezért az EU-s irányelveknek megfelelő illeszkedési szabályt állapítottak meg, mely arra hivatott, hogy megakadályozza az EU- és az EGT-tagok egymás közötti diszkriminációját az ipari tevékenység során.

Ennek megfelelően az osztrák iparűzési törvény lehetővé teszi a szakmai alkalmasság belföldi előírások szerinti bizonyítása mellett - ilyenek az osztrák szakképzettség igazolása (pl. osztrák mestervizsga, szakképesítési bizonyítvány), vagy a személyes alkalmasság megállapítása az osztrák hatóságok által, vagy szakmunkás-bizonyítvány és szakmai gyakorlat, tanfolyamok alapján - az iparűzés gyakorlására feljogosító szakmai alkalmasság EK-irányelveknek megfelelő igazolását is az alábbiak szerint:

- EGT-tagországokban folytatott tevékenységek elismerése, amely megfelel az EU/EGT tagállamok elismerésről szóló rendeletének (érvényes pl. a kézművesiparra, közvetítői tevékenységre, kereskedelemre, vendéglátásra és egyéb kézművességhez hasonló tevékenységre stb.),

- az EGT-tagországban megszerzett képesítés egyenértékűként kezelése (pl. diploma) a megfelelő osztrák képesítési bizonyítvánnyal (pl. mérnöki iroda, tanácsadó iroda).

 

Az elismertetés kérvényezése

Az elismertetést, ill. az egyenértékű elismertetést az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumnál kell kérvényezni, a beadványhoz mellékelendő a kiállító ország illetékes hatóságainak igazolása a szakmai képesítésről és gyakorlatról. Ez az igazolás helyettesíti a belföldi állampolgárok számára szükséges képesítési bizonyítványt.

 

Magyar hatósági igazolások

A magyar hatósági igazolást a szükséges okmányok bemutatása alapján, a szabályozott szakmák esetén az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (www.ekvivalencia.hu) adja ki.

Orvos, szülész, ápoló, fogorvos, gyógyszerész esetében az Egészségügyi Minisztériumhoz, építész esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, állatorvos esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, ügyvéd, kereskedelmi ügyintéző és képviselő esetében pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz kell fordulni.

 

Az iparengedély kiállításáért felelős hivatalok

Bécsben az iparűzés székhelyéhez területileg tartozó Elöljárósági Hivatal, a tartományokban a Járási Főnökség, illetve Magisztrátus. Engedélyköteles kötött ipar esetében a tartományi főnök az illetékes.

"Szabad ipar" esetén képesítés igazolására nincs szükség, az iparengedélyt azonban itt is ki kell váltani.

"Kisipari tevékenységek" esetén mestervizsga, vagy az adott kisipari tevékenységet oktató iskola elvégzése és szakmától függően meghatározott gyakorlati idő szükséges.

"Részipar" esetén szakmai záróvizsga, vagy szakmai gyakorlat, vagy szakiskola, tanfolyam szükséges.

"Nem engedélyköteles kötött ipar" esetében az ipar jellegétől függően szükséges az előírt képesítési bizonyítvány, szakmai gyakorlat vagy ezek kombinációja.

"Engedélyköteles kötött ipar" esetében az adott képesítési előíráson és szakmai gyakorlaton kívül hatósági engedélyre is szükség van.

 

Vállalkozások határon átnyúló szolgáltatásai Ausztria területén

Áruszállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás

Ausztriában telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező vállalkozások áruszállítása esetén a szerződésekkel kapcsolatos megrendelésgyűjtést és a szerződéskötést az anyaországból kell lefolytatni. Az eladó saját fuvareszközével szabadon kiszállíthat. Amennyiben a vállalkozás megrendelőirodát vagy bemutatótermet, illetve ügyfélszolgálatot kíván létrehozni, akkor az osztrák iparűzési jog szerint ehhez iparűzési jogosultságot kell szereznie a telephely szerinti helyi magisztrátuson. A kereskedők, illetve a gyártók áruszállításai ezen kivételtől eltekintve nem esnek iparűzési korlátozás alá.

Közvetlenül az áruszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. szerelés) - csekély mértékben/szűk körnek - az áruszállítás szabadsága alá tartoznak, de a kiküldött munkatársak számára biztosítani kell az uniós kiküldetési igazolást.

 

Határon átnyúló szolgáltatások vállalkozások számára

A szolgáltatások szabadsága elv értelmében a vállalkozók főszabályként jogosultsággal rendelkeznek határon átnyúló szolgáltatási szerződéseket kötni, és ehhez munkaerőt korlátozás nélkül alkalmazni - azonban ez a vállalkozó joga a belső piacon való vállalkozáshoz, nem pedig az egyes munkavállaló - nem osztrák állampolgár - ausztriai munkaerőpiacra való automatikus bejutásának joga. Ausztria átmeneti időszakra az érzékeny ágazatokban a munkavállalás teljes szabadságát átmenetileg korlátozó intézkedéseket vezetett be, amely szerint legalább 2009-ig a külföldiek munkavállalásával kapcsolatban (a liberalizált szakmákban bizonyos könnyítéssel) a korábbi jogi szabályozás marad érvényben.

 

A határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókkal szemben támasztott alapvető követelmények

 

Alapfeltétel, hogy a vállalkozó hazájában jogosult legyen az adott tevékenység végzésére.

 

Szabad vállalkozói tevékenység

Az ún. szabad vállalkozói tevékenységek gyakorlásához nem szükséges a szakképzettség igazolása. (A tevékenységek listája megtalálható az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium www.bmwa.gv.at). Ha valaki e listán szereplő szakmákban vállalkozik, elegendő az adott vállalkozói forma (egyéni vállalkozó, kft., rt.) kritériumait teljesítenie.

 

Magyar cégek fióktelepének létrehozása Ausztriában.

Magyar Gazdasági Társaság (pl. Kft.)
Fióktelepének Ausztriában történö
Cégbejegyzése
A fióktelep elönyei közé tartozik, hogy bejegyeztetése viszonylag egyszerüen és
költségkímélöen történhet meg. Továbbá nincsen szükség saját tökére, nincsen szükség
az ezzel kapcsolatos határozatok jegyzökönyvezésére, nem kell közgyülést tartani vagy a
mérleget nyilvánosságra hozni. A Fióktelep ugyanakkor nem jogi személy. Az általa
kötött megállapodások valamint szerzödések úgy tekintendök, mint a magyar
anyavállalat által megkötött jogi érvényü ügyletei.
Az osztrák fióktelep cégbejegyzését csak a Magyarországon a magyar cégjegyzékbe
bejegyzett társaságok és egyéni vállalkozások jövendöbeli osztrák Fiótelepei
kérvényezhetik. A bejegyzést azon körzet cégjegyzékébe kell kérvényezni, amely
körzetben van a Fióktelep címe.
A Fióktelep bejegyzését a cím szerinti adott körzet cégbíróságán kell kérvényezni.
A Fióktelep megnevezése lényegében a magyar cég jogmenevezésével kell azonos
legyen. Megengedett, hogy a névben utalás történjen a Fióktelepre vonatkozóan, mint
pl.: „Niederlassung Österreich” vagy „Niederlassung Tirol” azaz magyarul „Ausztriai
Fióktelep” vagy „Tiroli Fióktelep”.
Az osztrák fióktelep cégbejegyzési kérelméhez a következö okiratokat kell benyújtani:

1. A társasági szerzödés (pl. Kft. Társasági Szerzödése) hitelesített német
fordításban;

2. Az üzletrészekkel rendelkezö tagok listája, foglalkozása, lakhelye és tökerésze;
3. A társaság cégbejegyzésének kivonata, annak hitelesített fordítása;

4. A Fióktelep Ausztriában történö bejegyzéséröl szóló társasági formális
határozat németül;

5. A Fióktelep tényleges létrehozására utaló irat (pl. a tiroli Kereskedelmi Kamara
Igazolása, lásd mellékelt kamarai kérdöiv);

6. A Fióktelep ügyvezetöjének hitelesített aláirásmintája;

7. Az illetékes osztrák Adóhivatal által kiadott feddhetetlenségi bizonyítvány
(hogy nincsen tartozása az ilyen nevü cégnek).
EU tagországok cégjegyzékeiben (így a Magyarországon is) cégkozponttal bejegyzett
cégek osztrák Fióktelepeinek létrehozásánál nem kell állandó osztrák lakóhellyel
rendelkezö képviselöt megnevezni.
Iparengedélyt kell a Fióktelepnek kiváltania minden olyan esetben, ahol a tevékenység
engedélyhez kötött. Az engedély a cim szerint illetékes körzeti hatóság (BH) adja ki. Ha
erre szükség van, úgy az adott ipari tevékenységért felelös ügyvezetöt kell megnevezni, aki amellett, hogy aktívan részt vesz a Fióktelep tevékenységében, rendelkezik az engedély megadásához szükséges
1. képesítéssel és
2. EU tagországbeli állandó lakóhellyel.
A kettös adózás elkerülése érdekében van országok közötti megállapodás. A Fióktelep
tevékenysége után fizetendö adót az osztrák Fióktelep cime szerint illetékes Osztrák
Adóhivatalnak kell fizetni. A Fióktelep – ugyan nem jogi személy – de Ausztriában
perelhetö, ha a kereset a fióktelep tevékenységével kapcsolatos.

 

Munkavégzés szolgáltatás nyújtásához kapcsolódva

Egyéni vállalkozó személyes munkavégzése osztrák munkajogi szempontból nem korlátozott.

Társas vállalkozás munkavállalójának alkalmazása engedélyköteles. Munkavállalási engedélyre van szükség a személyi társaság vagy kft.-tag részére is, ha üzletrésze 25%-nál kisebb. Ennél nagyobb részesedés esetén megvizsgálják, hogy a vállalatnál végzett tevékenység munkavállalói, vagy valódi üzlettársi funkcióval kapcsolatos-e.

Az érzékeny szektorokban külföldiek ausztriai munkavégzésére jogosító engedély beszerzésére van szükség. Az üzemi kiküldetési engedély időben behatárolt (4 hónap), és csak abban az esetben adható ki, ha a projekt 6 hónapnál nem hosszabb, és a foglalkoztatás max. 4 hónap. Ennél hosszabb időszakra vonatkozóan az üzemi kiküldött számára is foglalkoztatási engedélyt kell szerezni.

Az engedélyeket a tevékenység megkezdése előtt kell beszerezni a munkavégzés helye szerinti munkaügyi hatóságnál, változó munkahely esetén az osztrák partner telephelye szerinti AMS-nél.

A kiküldött munkavállalókat a munka megkezdése előtt minimum egy héttel be kell jelenteni a KIAB központjában, továbbá, ha nem rendelkeznek osztrák biztosítással, el kell látni őket E101 EU-s biztosítási kártyával. A dokumentumokat a hatóságok a munkahelyen ellenőrizhetik.

Munkavállalók alkalmazása


Ha az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági társaság az ausztriai szolgáltatásnyújtás során munkavállalókat alkalmaz, figyelemmel kell lennie arra, hogy a védett szektorokban a külföldiek munkavállalásáról szóló törvénybe foglalt korlátozások továbbra is fennállnak. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozóan mely gazdasági ágazatokban léteznek átmeneti rendelkezések? Ausztria, a Csatlakozási szerződésben felhatalmazást a kapott a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK szerződés 49. cikk első bekezdésétől való eltérésre, de csak meghatározott szektorok esetében. Az átmeneti időszakban Ausztria továbbra is a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt alkalmazza a következő szolgáltatási ágazatokban: Szolgáltatási ágazat NACE-kód(*), eltérő jelölés hiányában Kertészeti szolgáltatások 01.41 Kőmegmunkálás 26.7 Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása 28.11 Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is 45.1-4 (a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek) Biztonsági tevékenységek 74.60 Ipari takarítás, tisztítás 74.70 Házi betegápolás 85.14 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 85.32
(*) NACE: lásd 31990 R 3037: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági