Magyar vállalkozások Ausztriában


El lehet menni: "Otthon csak egy helyben toporogtam"


Szerző: Ember Zoltán


Címkék: ; ; ; ; ; ; ;

Egyre több magyar vállalkozó települ át Ausztriába a tisztességes profit és a kiszámítható jövő reményében. Azoknak a száma is nő ugyanakkor, akik képzettséget és német nyelvtudást nem igénylő munkákat vállalnak nyugati szomszédunknál. Persze a Lajtán túl sincs kolbászból a kerítés: azok a vállalkozók számíthatnak sikerre, akik jól beszélnek németül, és tisztában vannak az osztrák piac sajátosságaival. Aki viszont vállalkozni szeretne, azt az osztrák állam a tenyerén hordja – ez magyar szemmel nézve igen szokatlan lehet.

 

Graz, Ausztria. Itt található Juhász Péter autómosó vállalkozása, amelyet két éve nyitott a város legnagyobb kerületében. A 24 éves, érdi fiatalember üzleti kommunikációt tanult, ám hogy fizetni tudja a tandíjat, tanulmányai alatt több évig egy budapesti bevásárlóközpont autómosójában dolgozott alkalmazottként. Innen leste el a gőzmosoda működését, üzleti folyamatait, amit Grazban hasznosított.

"Azért jöttem ki, mert Magyarországon csak egy helyben toporogtam. Ausztriában az itteni élet nyugodtsága, tervezhetősége vonzott" – mesélte, akinek annyira bejött az autómosó, hogy az osztrák letelepedési engedély birtokában végleg kitelepült Grazba, az érdi önkormányzatnál már le is adta magyar személyijét, lakcímkártyáját (az Európai Unióban csak egy állandó lakcímünk lehet). Juhász a vállalkozásához szükséges kezdőtőkét – 35 millió forintot – nagymamája örökségéből, egy nagyméretű, belvárosi lakás eladásából teremtette elő.

Becslések szerint 63 ezer magyar dolgozik Ausztriában

Fotó: Stiller Ákos

A fiatal vállalkozó szerint az osztrák állam a tenyerén hordozza az induló vállalkozásokat, és amikor először szembesült a konkrétumokkal, nem akart hinni a fülének. "Az adóhivatal kirendelt nekem egy személyes segítőt, akinek az a dolga, hogy az én érdekeimet képviselje a hatóságokkal szemben, és pénzügyi tanácsaival segítse a vállalkozásom elindítását" – mondta Juhász, aki a grazi önkormányzattól is kapott egy kellemes, de nem várt segítséget. Amikor megnyitotta a műhelyét, az utcában az önkormányzat éppen csatornázni kezdett, emiatt viszont ügyfeleket veszített, mivel azok nem tudtak beállni a műhelyébe az autójukkal. Ezért az önkormányzat 800 eurós (mai árfolyamon 245 ezer forintos) gyorssegélyt ajánlott fel neki kompenzációként – mindezt hivatalból, külön kérelem vagy utánajárás nélkül.

 

E mellett a helyi önkormányzati lap úgy segített neki, hogy háromhavonta újságcikket írtak arról, miként halad az induló vállalkozásával, ami rendkívül jól jött neki, mert növelte a cége ismertségét. Ráadásul egyéni vállalkozóként két évig leírhatja az adójából a befektetései értékét, ami itt minden induló vállalkozásnak automatikusan jár.

 

Egyre több magyar települ át

Arról, hogy hány magyar cég vagy munkavállaló települ át Ausztriába, nincsenek pontos adatok. Az osztrák munkaügyi hivatal adatai szerint 2010-ben 26 ezer magyar dolgozott Ausztriában, tavaly már 63 ezer. Az biztos, hogy a tendencia egyre növekszik, a magyarok már a nyolcadik legnagyobb migránscsoportot alkotják Ausztriában. Ez olyan, mintha Hódmezővásárhely teljes lakossága átköltözött volna a Lajtán túlra.

Juhász Péter ugyanakkor úgy látja: a kint dolgozó magyarok többsége képzettséget és nyelvtudást nem igénylő munkát végez. Georg Csics osztrák vállalkozási tanácsadó, aki magyaroknak segít a letelepedésben, cégalapításban, azt mondja, hogy főként azok a hazai vállalkozások keresik meg őt, amelyek már Magyarországon is sikeresek voltak a saját területükön. "Főként az idegenforgalom, az építőipar, a szolgáltatások területén próbálnak üzletet indítani a magyar vállalkozók. Ugyanakkor egyre kevesebb profi, Ausztriára előkészített és üzletileg megalapozott magyar startup-tervvel találkozom" – mondta.

Ausztriában a gyorséttermi dolgozóknak 900 eurós (281 ezer forintos) bérminimum jár

Fotó: Stiller Ákos

 

Természetesen Ausztriában sincs kolbászból a kerítés. A megélhetési költségek és adók magasabbak, ráadásul az alkalmazottak bérét euróban, az osztrák bérminimumnak megfelelően kell fizetni. Ausztriában nincs általános minimálbér, van viszont ágazati bérminimum, amit a kamarák határoznak meg. Aki például gyorsétteremben dolgozik, annak 900 eurós (281 ezer forintos) bérminimum jár. Aki fodrászüzletet nyitna, az alkalmazottainak minimum 1200 eurós (372 ezer forintos) havi fizetést kell adnia, ami a járulékokkal együtt évi 20-22 ezer euróba (8 millió 600 ezer forintba) is kerülhet.

Nyelvtudás, piacismeret nélkül nem megy

Georg Csics szerint a magyarok számára a fő nehézséget a sajátos osztrák piac, illetve a hatóságoktól megkövetelt írott és beszélt nyelv ismeretének hiánya okozza. "Az üzletszerzésnek, kapcsolatépítésnek van egy sajátos osztrák jellege. Ha az első kérdés nem is mindig az, hogy ki küldött hozzám, kinek a sógora vagy, de az ajánlások nyomnak a latban. De csak addig, amíg be nem indul az üzlet, utána már csak a teljesítmény és a minőség számít" – mondta. Ha tehát valaki keményen dolgozik – ebben a magyarok külföldön mindig jók voltak – hosszú távon tisztességes profitra és általában tervezhető jövőre számíthat. Csics úgy véli: a jó üzleti érzék, a nagyfokú alkalmazkodó- és konfliktusmegoldó képesség, az innovációs készség Ausztriában is ugyanúgy biztosítja az anyagi és erkölcsi sikert, mint Párizsban vagy New Yorkban.

 

  1. Egyéni vállalkozás Ausztriában (Einzelunternehmer)

Az egyéni vállalkozó ausztriai lakhellyel rendelkező természetes személy, aki a vállalkozást saját nevében és saját számlára működteti, minden kockázatot ő visel, és a nyereséggel is ő rendelkezik. Munkavállalókat foglalkoztathat, munkaszerződéseket köthet. A tevékenységet be kell jelentenie és engedélyeztetnie, majd ki kell váltania az iparengedélyt (Gewerbeberechtigung). Ennek díja tartományonként és ágazatonként változik, de körülbelül 100 euró. A cégjegyzékbe nem muszáj bejegyeztetni a vállalkozást, viszont cégnevet csak akkor lehet használni, ha a vállalkozás benne van a cégjegyzékben (ennek 75 eurós bírósági illeték és körülbelül 150 eurós ügyvédi munkadíja van). A kamarai tagság (Wirtschaftskammer) kötelező, ennek díja évi 100 euró. Forrás: RSM DTM adótanácsadó

 

Nehézséget Juhász Péter is tapasztalt a vállalkozása indításánál, amin végül külső segítséggel és némi találékonysággal sikerült túljutnia. Grazban négy éve még nem létezett gőzmosodás autómosó, így vállalkozása engedélyeztetésnél falakba ütközött. "Az osztrákok általában bizalmatlanok az újdonságok iránt. Például nem értették, hogy a gőzmosóban nincsenek mozgó alkatrészek, így máshogy kell a gépet hitelesíttetnem. Végül Georg Csics segített, aki profi módon megfogalmazott levelekkel és Koreából beszerzett gyártói szakvéleménnyel bombázta az önkormányzatot. Így másfél év szenvedés után végül pár hét alatt engedélyezték a működésem" – mondta Juhász, aki a köztes időszakban abból élt, hogy péksüteményeket szállított ki éjszaka a saját autójával Grazban. Ausztriában ugyanis nincs éjjel-nappali, csak a benzinkutak mellé épített mini áruházak, amelyek este 10-kor bezárnak. Így havi 500 eurót tudott keresni, napi 2-3 óra éjszakai munkával.

Juhász Péter műhelye és a gőzmosói Grazban

Fotó: Autoglitz.at

Tervezhető jövő, biztos egzisztencia

Pórfy Tünde állatorvos Pest környékéről települt ki a stájerországi Mürzzuschlag városába tavaly decemberben. Az 55 éves orvosnő osztrák férjével együtt tette át székhelyét Ausztriába, hangsúlyozottan családi indíttatásból. Férjével egy parasztházban élnek a kisváros szélén, egy hegyen, ahol legelőik vannak és kutyákat is tenyésztenek, és ahogy mondja, "egyszerűen csak itt szeretnénk megöregedni". Tünde mindazonáltal még nem tudott beszámolni első üzleti évéről, azt viszont elmondta, hogy már az első hónapban nullára tudta kihozni a rendelőjét anyagilag. Vagyis a havi 70-80 vizsgálatból származó bevételéből ki tudta termelni a rendelő havi 1000 eurós rezsijét, a 250 eurós havi kamarai tagdíjat, a könyvelőjét, és a saját TB járulékát. A kisvárosban egyébként rajta kívül még egy hasonló profilú, kisállatokkal foglalkozó, osztrák állatorvos van, ám eddig úgy tűnik, hogy a vendégek szívesebben jönnek Tündéhez. Szerinte azért, mert olcsóbban és alaposabban dolgozik, mint az osztrák kollégája.

 

Az osztrák adórendszer

Az osztrák társasági adó mértéke 25 százalék, és van egy minimumadó (400 euró), amit negyedévente kell befizetni, de ez az első évben csak évi 1000 euró. Az áfa 20 százalék, a csökkentett kulcs 10 százalék (élelmiszerek, könyvek, kulturális szolgáltatások, szórakozással kapcsolatos szolgáltatások esetében). Az osztalékadó 25 százalék. Ha tehát egy cégnek a példa kedvéért 40 ezer euró az adózás előtti nyeresége, akkor az általa befizetett összes adó 17 500 euró (a profit 43,75 százaléka). Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót fizetnek, de 11 ezer eurós jövedelemig semmit. Ezután sávosan emelkedik az adó, 60 ezer euró fölött már 50 százalék az adókulcs. Forrás: RSM DTM adótanácsadó

Tünde tapasztalata az, hogy az osztrákok szívesen fogadják a magyarokat alkalmazottként, mert sokat, olcsón és jól dolgoznak. Viszont ha vállalkozóként akarnak betörni, például egy kisváros helyi piacára, már nem szívesen látják őket. "Ez persze csak addig tart, amíg a vállalkozó be nem szerzi a szükséges engedélyeket, utána a hatóságok már segítik őt mindenben, mint mindenki mást, és ezt nap mint nap éreztetik is" – mondta Tünde, aki automatikusan 1500 eurót fog kapni az önkormányzattól, mert létesít egyetlen munkahelyet. Terveik szerint egy stájer akcentust jól beszélő, osztrák asszisztenst fognak felvenni, aki majd a telefont kezeli a rendelőben.

 

Az osztrák üzleti életben is fontos az ajánlás

Fotó: AFP / Alexander Klein

 

Az önkormányzat beszállt a bérleti díjba

Tünde magyar orvosi diplomáját elfogadták, de külön vizsgát kellett tennie gyógyszerkezelésből. Miután ezek megvoltak, a tevékenységét két hét alatt el tudta kezdeni. Számára megdöbbentő volt, hogy az önkormányzattól egy személyre szabott paksamétát kapott, amiben az állatorvosi vállalkozásához szükséges összes tennivalója benne volt.

Ám a legnagyobb meglepetés akkor érte Tündét, amikor az önkormányzat felajánlotta neki, hogy három évig beszáll a rendelőjének bérleti díjába, mivel egy új bevásárlóközpont elszívta a vevőket a belváros vásárlóutcájában lévő kisboltoktól, üzletektől, és az önkormányzat nem hagyhatja, hogy emiatt tönkremenjenek vállalkozások.

"Az első évben a bérleti díj 30 százalékát, a második évben 20-at, a harmadikban 10 százalékot fizetnek nekünk. Ezt a mi megmentésünk érdekében, hivatalból ajánlották fel minden utcai boltosnak" – mondta az orvosnő, akinek Ausztriában az tetszik a legjobban, hogy a magántulajdon itt szent és sérthetetlen, illetve a közélet sokkal nyugodtabb, mint otthon. Mindenki teszi a dolgát, a politika pedig nem szűrődik be a mindennapokba, sem az utcán, sem a médiában.

 

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Ausztriában nem nehéz céget alapítani

... jó, ha segít a tanácsadó


http://www.szervuszausztria.hu/

Előző cikkünkben a magyarországi vállalkozások ausztriai munkavégzésének feltételeiről, a regisztrációs kötelezettségről tájékoztattuk a szervuszausztria.hu olvasóit és arról, milyen segítséget tud ebben nyújtani dr. Berényi Ferenc. A tanácsadó az alábbiakban a cégalapításról és más ausztriai tevékenységi lehetőségekről beszél. És persze arról, hogyan tudja elősegíteni ezek sikerét.

Ausztria támogatja a vállalkozások letelepülését, mégpedig nemcsak elvileg. És hogy ez több a szavaknál, azt bizonyítja: államilag támogatott szervezet, az ABA (Austrian Business Agency) segíti a hozzá fordulókat.

Az ügynökség szorosan együttműködik magyarországi tanácsadójával, Dr. Berényi Ferenccel, aki olvasóink ismernek már.
Tőle tudjuk, hogy a cégalapításra vonatkozó feladatokkal is sokan – egyre többen – keresik fel. A leggyakrabban olyanok, akik szívesen élveznék az ausztriai adó – és társadalombiztosítási rendszer előnyeit. Az előző cikkünkben ismertetett tevékenységi formában, a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalatok és vállalkozók ugyanis „csak” az ausztriai megbízások lehetőségét, a jobb és biztonságosabb bérezést nyerik el. Aki a kedvezőbb adózás, a széleskörű társadalombiztosítás előnyeit is élvezni kívánja, az ausztriai telephelyű céget alapít, s ezen keresztül végzi tevékenységét.

Jó hír

Hogy a vállalatalapítás még vonzóbb legyen, az osztrák kormány július 1-től könnyítéseket léptetett életbe. A legnépszerűbb cégforma, a GmbH (KFT) alapításához a korábbi 35 ezer euró helyett mostantól elegendő 10 ezer euró törzstőke, az éves minimálisan befizetendő adó pedig 1750 euróról 500 euróra csökkent. A vállalatalapításhoz kötelező ügyvéd és közjegyző segítségét igénybe venni – ez utóbbi tiszteletdíját ugyanez a rendelkezés eltörli.

Berényi nemcsak az előnyösebb befizetési kötelezettségek miatt tartja ésszerűnek a cégalapítást. Mint tapasztalta, az osztrák cégek szívesebben adnak megrendelést egy másik osztrák cégnek – függetlenül attól, hogy történetesen magyarok a tulajdonosok. A döntés azonban természetesen nem könnyű, nem árt felmérni, milyen az érintett ágazatban az ausztriai piac, vagyis egyfajta piackutatás is ajánlatos, jobb előre tudni, mekkora a konkurencia. Másrészt azt sem gondolhatja egy frissen alakított magyar tulajdonú osztrák cég, hogy az árképzésben megengedheti magának ugyanazt a szintet, mint a rivális osztrák. Itt sem árt vigyázni: nagyon alákínálni sem lehet, nem is célszerű, hiszen a kifizetési kötelezettségek (bérek, járulékok) azonosak.

Fontos tudni, hogy Berényi Ferenc az évek alatt megbízható szakértői csapatot alakított ki, szükség esetén adószakértőtől a társadalombiztosítás rejtelmeiben jártas szakemberekhez tudja irányítani ügyfeleit, mégpedig olyanokhoz, akik magyarul segítenek, és mindkét ország előírásait jól ismerik. Kétnyelvű ügyvédek, közjegyzők, piackutatók mozgósíthatók.

Apropos magyar nyelv. A tanácsadó egy bizonyos szintig természetesen segít az osztrák partnerrel folytatott tárgyalásokon, vagyis tolmácsol, de csak ha – és ameddig – más elfoglaltságai ezt engedik. Ugyanakkor nem titkolja: e bevezető tárgyalásokon túl is gondot okoz a nyelvtudás hiánya. Nem csak a cég tulajdonosai, a megbízásokat felvevők létét is könnyíti, ha beszélik a nyelvet. Még a munkásoknál is jól jön, ha a csapatból legalább 1-2 ember képes kommunikálni. Ez a probléma nem csak a szolgáltatóknál jelentkezik – akik mégse alapozhatják teljes tevékenységüket az Ausztriában élő magyarokra. Mindannyiukra érvényes, hogy a szabad idő eltöltésekor is jól jöhet a német.

...vegyen inkább kölcsön?

Magyar tulajdonú szálloda Bécsben

Más munkavégzési forma is létezik, persze. Ilyen a munkaerő kölcsönzés, ami sajátos módon minden másnál bonyolultabb. Ez annyit jelent, hogy egy magyar cég a saját bérlistáján szereplő magyarokat alkalmanként kiküldi munkavégzésre, más szavakkal „átadja” a megrendelő osztrák cégnek, amely átveszi a munka irányítását. Az ügyintézést az bonyolítja, hogy bizonyos papírokat mindkét országból be kell szerezni. Hogy mit hol kell fizetni – a társadalombiztosítást például Ausztriában – az pontosan szabályozott. Gondot okozhat, ha a kölcsönző cég az egész projektre kapott összeghez képest elenyésző munkabért kalkulált a dolgozóinak (akik egyébként még így is jobban jártak, mint a haza bérrel), vagyis itt is bele lehet ütközni a bér- és szociális dömping ellenes törvénybe. Az osztrák megbízót csak a projekt megfelelő színvonalú kivitelezése érdekli, abba nem szól bele, mennyit kap a teljes összegből a ténylegesen dolgozó, de ha jön az ellenőrzés, akkor bizony baj van. Szóval érdemes odafigyelni.

Az összes buktató elkerülhető, ha van szekértői segítség. Berényi szolgáltatását – az érintett megkérdezettek egybehangzó állítása szerint – az teszi „kifizetődővé”, hogy az ügyintézésen túl éppen az ilyen hibalehetőségekre hívja fel a figyelmet. Persze könnyít a dolgon, ha első perctől kezdve kíséri az illető ausztriai indulását – mondja Berényi, arra célozva ezzel, hogy van, aki csak akkor keresi meg, amikor már bajba került. Természetesen ilyenkor is megteszi, amit tud, de a siker már nem olyan egyértelmű. Az is előfordul, hogy a telefonon érdeklődő az első általános tanácsok birtokában egyedül vág bele. És nagyon csodálkozik, hogy mégsem olyan egyszerű.

Dr. Berényi Ferenc elérhetősége a szervuszausztria email címén (info@szervuszausztria.hu) kérhető.

Alapíts céget és vállalkozz Ausztriában!

Támogatás cégalapításhoz? Mennyi idő a cégbejegyzés Ausztriában? Mi a K+F szerepe az osztrák gazdaságban? Hogyan érdemes vállalkozást alapítani Bécsben, milyen cégformákból választhatunk és hogyan lehet adót csökkenteni?

hirdetés

Ezekről és további hasznos gazdasági információkról tájékoztatták a rekord számú, közel 200 fős közönséget az adótanácsadók, könyvelők, jogászok, befektetési- és ingatlanszakemberek a vállalkozássegítő eseményen.

Cégalapítás és vállalkozásindítás Ausztriában című eseményt tartott közösen a Loffice és a Dr. Ujvárosi Veronika Ügyvédi Iroda 2014. november 20-án, az ABA-Invest in Austria támogatásával. A minden évben megrendezett tájékoztató célja, hogy a magyarországi KKV-kat és startupokat hozzásegítse osztrák vállalkozás indításához, olyan szakemberek tanácsai által, akik a cégalapítás gyakorlati tudnivalóival látják el az érdeklődőket.

A Loffice Bécs-Budapest Híd Program keretében megvalósított program tartalmi elemei a következők szerint álltak össze: ausztriai befektetési potenciál, alapvető tudnivalók a cégalapításról, könyvelésről és adózásról, székhelyszolgáltatások buktatói és lehetőségei, valamint banki opciók ismertetése.


Ausztria, mint befektetési lehetőség a magyar cégek számára

Peter Löschl és Berényi Ferenc, a befektetés ösztönző ABA-Invest in Austria részéről elmondták, hogy Ausztria gazdasági fejlődési üteme kétszerese Németországénak, továbbá, hogy a K+F szektor osztrák gazdasági életben betöltött szerepét demonstrálja az a kimutatás, miszerint Ausztria innovációs teljesítménye messze az EU átlag feletti. Jelenleg az osztrák kormány a GDP 2,88%-át forgatja vissza K+F ösztönzésre, amelyet 3 éven belül 3,6%-ra növelnek.

Az intenzív fejlődés okaként egyfelől azt az 50, országszerte kiépített, úgynevezett Kompetenciablokkot (Kompetenzzentrum) említették, amelyek innovációs klaszterként fogják össze az ausztriai vállalatokat, 40-60%-os intenzitású állami támogatást élvezve. Ennek köszönhetően a 8 milliós osztrák lakosságból minden 170 ezredik ember egy ilyen központhoz tartozik. Ezen felül kiemelték, hogy a GDP 29,2%-a az iparból származik, ami mellett a turisztikai és szolgáltatási szektor is rendkívül erős, továbbá, hogy 2013-ban az EU 15 országai 79,2 milliárd Eurót fektettek be osztrák vállalatokba, míg 58,9 milliárd Eurót osztrák cégek EU 15 országokba, ami alapján kijelenthető, hogy rendkívül nagy a gazdasági érdeklődés az osztrák vállalatok és befektetések iránt.

„Aki prémium szolgáltatásokat nyújt Magyarországon, annak Ausztriában is van helye, ahol rendkívül nagy a bizalom, ugyanakkor annak, aki céget alapít, fel kell készülnie arra, hogy megküzdjön az erős konkurenciával. De azt biztatásként elmondhatom, hogy Ausztria a második ország a világ legmagasabb életszínvonalat nyújtó országai között (a World Competitiveness Yearbook 2013-as jelentése szerint).” – mondta Berényi Ferenc.

„Az ABA-Invest in Austria-team „testre szabott” információkat, támogatást és tanácsadást kínál azon külföldi vállalatok számára, amelyek saját társaságot szeretnének alapítani Ausztriában. Az ABA-Invest segítségével 2013-ban Ausztriában 228 nemzetközi vállalkozás telepedett meg, amelyek 1 479 új munkahelyet hoztak létre és 347,80 millió Eurót fektettek be. Az 1982. évi alapítása óta az ABA-Invest segítségével 47 158 új munkahely jött létre Ausztriában, és Ausztria területén 6,877 milliárd Eurót fektettek be.” – tette hozzá.


Vállalkozásindítás Ausztriában ügyvédi szemszögből

Dr. Ujvárosi Veronika, ügyvéd a cégalapítás optimális menetét ismertette, miszerint nem a gyors cégalapításra kell a vállalkozónak törekednie – ami egyébként is lassú Ausztriában, hiszen a beadástól számítva körülbelül 2-3 hétre történik meg a bejegyzés, ellentétben a magyar, ennél gyorsabb folyamattal –, hanem arra, hogy kellően körbejárja az adózási, könyvelési és jogi kérdéseket mielőtt cselekszik.

Számos támogatási lehetőséget igénybe vehet bármely cégalapító és mikro hitelt is, de ezekről is szükséges a papírok beadása előtt tájékozódni, mert a beadást követően már nem élnek a kedvezmények. Röviden ismertette a gazdasági társaságok formáit, melyek hasonlóak a magyarországiakhoz. Létrehozható egyéni vállalkozás, KKT és BT is, de a leginkább kedvelt forma a KFT (GmbH), így ennek szabályait részletezte. 35 000 EUR törzstőkével megalapítható, de már az összeg felének befizetésével elindítható, ugyanakkor számos feltétel szükséges a vállalkozói engedélyhez, az esetek egy részében közjegyzői ellenjegyzés, osztrák törvényszéki tolmács, társasági szerződés is, és nem minden esetben egyszerű a magyarországi bizonyítványok elismertetése, amelyek pedig az engedélyhez elengedhetetlenek.

E mellett vannak olyan formák és lehetőségek, melyek egyszerűbbé teszik a bejegyzést, de mindennek megállapításához a helyi szakemberek segítsége szükséges. „Bécsi ügyvédi irodánk hosszú évek óta nyújt kétnyelvű segítséget a magyarországi vállalkozások ausztriai exporttevékenységének kiépítésében és fenntartásában.” – foglalta össze irodájának tevékenységét.


Könyvelés és adózás Ausztriában

Radics András, adótanácsadó felhívta a székhelyszolgáltatásokban rejlő veszélyekre a közönség figyelmét, mivel az adóhivatal képviselője ellátogat a székhelyre és amennyiben a címen nem találja a bejelentett céget, illetve nem megfelelőnek értékeli azt, amit ott lát, akkor a bejegyzés újra indítására kötelezi az adott vállalkozót. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a személyi jellegű ráfordítások magasabbak, mint Magyarországon, valamint ismertette, hogy mi a teendő TB tekintetében abban az esetben, ha itthon és Ausztriában is vállalkozást működtetünk.

A számviteli különbségekről egyebek mellett elmondta, hogy a tőketársaságoknál az éves árbevételtől függetlenül kettős könyvviteli kötelezettség érvényes, valamint bemutatta a négysávos adózási rendszert. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy 11 000 EUR az adómentes jövedelemhatár, de külföldi illetőségű személyeknél ez csak 2 000 EUR. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy egy uniós állampolgár adózhat úgy, mintha osztrák lenne, ha jövedelme 90%-a Ausztriában adózik, vagy külföldi jövedelme nem több mint 11 000 EUR.

Az adókulcs a tőketársaságoknál 25%, az ÁFA 20%, a kedvezményes adókulcs 10%, tudtuk meg előadásából. „Az ausztriai adózás merőben más, mint a magyar, nemcsak azért, mert más országról van szó, hanem mert más viszonyok és szokások uralkodnak, amelyeket érdemes tiszteletben tartani, és betartani annak, aki kint szeretne érvényesülni.” – mondta.


Ingatlanbérlés és ingatlanvásárlás Ausztriában

Klaudia Stengards, ingatlanközvetítő, az Ausztriában 100 irodát számláló RE/MAX nevében bemutatta az ipari és a lakóingatlanok vételével és bérlésével kapcsolatos tudnivalókat. Vétel esetében a két típus között nincs különbség, a vevő által megfizetendő összesen kb. 10%, amely az ingatlan-átruházási adóból, a telekkönyvi bejegyzési illetékből, a szerződéskötési költségből és a közvetítői díjból tevődik össze.

A lakóingatlanok bérléséről elmondta, hogy legalább 1 éves időtartamú szerződést kötnek Ausztriában, 3 havi felmondási idővel, így legalább 15 hónapra leszerződik a bérlő, továbbá 3, de esetenként akár 6 havi kauciót elkér a bérbeadó. Ezzel szemben jó hírként említette azt a korrekt hozzáállást, ami az ausztriai viszonyokat jellemzi – mindez abból következik részben, hogy a fogyasztókat védi a törvény és olyan esetben, ha a kauciót nem hajlandó a bérbeadó visszaadni, rövid időn belül tárgyalja a bíróság az ügyet.

A közvetítői díjat a bérlő fizeti és bérleti időtől függően, ipari ingatlanok esetében 1-3 havi, lakóingatlan esetében 1-2 havi bruttó bér összege. Ezen kívül felhívta a közönség figyelmét a vételi és a bérleti előszerződések tartalmának jelentőségére. „A RE/MAX, ahogy a világ számos részén, így Ausztria szerte is a legnagyobb ingatlanközvetítői hálózat. Hatalmas adatbázisában szinte mindenfajta ingatlan rendelkezésre áll, legyen az üzleti vagy lakóingatlan.” – mutatta be azt a széles spektrumot, amellyel a hálózat rendelkezik.


Székhely- és irodaszolgáltatás Ausztriában

Klementz Kata, a Loffice társalapítója a székhelyszolgáltatás részleteit ismertette, valamint bemutatta a Loffice coworking modellt, ami lehetővé teszi, hogy bárki a bécsi cégalapítással, adózással kapcsolatos kérdéseit a budapesti coworking irodában feltegye és választ kapjon rá a cég kétlakiságát kihasználva, a magyarországi és osztrák Loffice iroda szoros kapcsolatára építve.

A bécsi, egykori cipőgyárból kialakított loft épület két szinten kínál rugalmas irodahelyet, fixen bérelhető irodát, rendezvénytermet és tárgyalót, valamint vállalkozássegítő szolgáltatásokat, székhelyszolgáltatást, networking és startup eseményeket, koncerteket, kiállításokat, újgenerációs irodatérként. A Bécs-Budapest Híd Program keretében került megrendezésre a Loffice startup verseny a Pioneers Festival standhelyekért, Európa egyik legnagyobb, 3 500 fős startup fesztiváljával együttműködésben, valamint vettek részt az alapítók a Cégalapítás és vállalkozásindítás Ausztriában című esemény megvalósításában.

„Hosszú távú célunk, hogy a hazai KKV szektort támogassuk és az osztrák-magyar üzleti együttműködéseket serkentsük, mert hiszünk benne, hogy számos osztrák sikerre számot tartó magyar ötlet és kezdeményezés van az országban, Ausztria pedig rendkívül nyitott a színvonalas magyar termékekre és projektekre. Tapasztalatunk, hogy kiemelt érdeklődés övezi a magyarországi ötleteket, habozás nélkül elvállalta a Loffice Pioneers verseny zsűrijében való részvételt 5 osztrák szakember, köztük az egyik legnagyobb bécsi befektető, mert rendkívül kíváncsiak a hazai szellemi potenciálra.” – mondta Klementz Kata.  


Szolgáltatások a banki szektorban magyar vállalkozóknak

Braukmüller Krisztina és Hipf Tímea, az ERSTE Bank Bécs képviselői elmondták, hogy Ausztria legnagyobb bankja az ERSTE és egyben az egyik leginnovatívabb is. Ez az első olyan pénzintézet, ahol a vállalkozói elektronikus számla könyvelőrendszert tartalmaz. Kezeli a bejövő/kimenő számlákat, elvégzi az ügyfél,- beszállító,- és termék adminisztrációt, kezeli a nyitott tételeket és fizetési felszólításokat, ajánlatokat, szállítóleveleket, számlákat, felszólításokat készít egy gombnyomással, biztosítja az online számlázást és könyvelést, valamint egyszerű és költségmentes hozzáférést ad a könyvelőnek és az adótanácsadónak.

Az ERSTE piacvezető bank Ausztrián kívül Csehországban, Romániában és Szlovákiában is, továbbá első számú vagyonkezelő Közép-Kelet-Európában 48 milliárd Eurós vagyonkezelési összeggel, és harmadik helyen áll a kereskedelmi ingatlanüzletben Közép-Kelet-Európában. Bemutattak olyan új mobil applikációkat is, amelyek spórolásra ösztönzik a számlavezetőt, mint például az a szoftver, amelybe a hölgyek beírhatják annak a csecsebecsének vagy ruhadarabnak az árát, amit épp megvásárolnának és a rendszer arra ösztönzi őket, hogy ne költekezzenek feleslegesen, inkább ezt az összeget tegyék félre letétbe, így kiadás helyett spórol a háziasszony.

„ Az osztrák ERSTE Bank a legmodernebb és leginnovatívabb bank Ausztriában. Mind privát, mind vállalati ügyfelek számára személyre szabott tanácsadást kínál.“ – foglalta össze Baukmüller Krisztina az ERSTE erényeit.


Osztrák-magyar cégek jogi képviselete Magyarországon és Ausztriában

„Számunkra az ügyfelek igényeinek kielégítése az első.” – kezdte előadását Lovas Lilla, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje. „Az 1989 óta prosperáló iroda együttműködő partnerein keresztül egész Európában lefedettséget biztosít, és 2013 óta működtetjük osztrák irodánkat a bécsi Loffice-ban.” – folytatta. Tevékenységében a tágabb értelemben vett magánjog teljes spektrumával, vállalati- és kereskedelmi joggal  foglalkozik a Magyarországon több területen is piacvezető Oppenheim. A bécsi iroda lehetővé teszi a magyar ügyfelek ausztriai terjeszkedésének támogatását és az osztrák ügyfelek kényelmesebb kiszolgálását, a magyar vonatkozású ügyek kezelése körében.

Becsület és rugalmasság

Forrás: index.hu

Akinek még ezután is kedve volt céget alapítani Bécsben, azt Berényi Ferenc egykori ausztriai diplomata, jelenlegi tanácsadó előadása tántoríthatta el. A jókedélyű, osztrákos modorú, őszes úriember arról beszélt, hogy Ausztriában nem nemzeti sport az adóelkerülés, nem divat a cégek között a nem fizetés, sokkal szigorúbb és következetesebb az osztrák hatóság, a feketmunkát kiszúrják, keményen büntetnek. Nem lehet egy céget egy napon belül bejegyezni, másnap pedig már indulni vele egy pályázaton, mint itthon, az osztrákok ezekre a dolgokra jobban odafigyelnek.

Berényi FerencFotó: Business Bécs

Ausztriában a hatóságot nem lehet lefizetni, mégis rugalmasabbak, mint nálunk. Például az adóhatóság Berényi úr egyik ismerősének megengedte, hogy évek alatt, részletekben fizesse be azt az áfát, amiről a bíróság már másodfokon is megállapította, hogy jogszerűtlenül nem fizette be. A hatóság azt mondta neki: nem szeretnék, hogy tönkremenjen, elég, ha később, több év alatt fizeti be a pénzt részletekben a nyereségéből. Hát hol van nálunk ilyen, mondták a hallgatóságból többen jelentőségteljesen.

Csak remélni tudtam, hogy nem állapították meg mindegyikükről másodfokon, hogy jogszerűtlenül nem fizettek.

És akkor Ausztriában hogyan lehet érvényesülni? Aki nem talál valamilyen réspiacot, ahová betörhet, annak sehogy. „Ausztriában már minden van, aki kinn fogkrémet akar árulni, tegyen le róla” – tanácsolta Berényi. Az egykori diplomata elmondta, ők például létrehoztak egy vállalkozást, ami minőségi magyar borokat árul osztrák éttermeknek, na „az megy, mint a golyó”.

Könnyebb lesz kft-t alapítani Ausztriában

Könnyebb lesz kft-t alapítani Ausztriában júliustól – döntött a bécsi kormány.

Forrás: hvg.hu

 

 

Július elsejétől a korábbi 35 000 helyett már tízezer euró saját tőkével lehet korlátolt felelősségű társaságokat bejegyeztetni, ebből 5000 eurót kell kénylegesen befizetni az eddigi 17 500 helyett. Csökken a társasági adó minimális összege is, évi 1750-ről ötszáz euróra.

Felére csökkennek az alapításkor fizetendő ügyvédi és közjegyzői díjak, és megszűnik az alapítás hivatalos lapban való közzétételének kötelezettsége.

A kft-k működésére, beszámolóira vonatkozó szabályozás egyebekben változatlan marad.

Az osztrák kormány arra számít, hogy az intézkedésnek köszönhetően évente ezerrel nőhet az újonnan bejegyzett cégek száma.

Ausztriában nem nehéz céget alapítani

... jó, ha segít a tanácsadó

 
Előző cikkünkben a magyarországi vállalkozások ausztriai munkavégzésének feltételeiről, a regisztrációs kötelezettségről tájékoztattuk a szervuszausztria.hu olvasóit és arról, milyen segítséget tud ebben nyújtani dr. Berényi Ferenc. A tanácsadó az alábbiakban a cégalapításról és más ausztriai tevékenységi lehetőségekről beszél. És persze arról, hogyan tudja elősegíteni ezek sikerét.
 
Ausztria támogatja a vállalkozások letelepülését, mégpedig nemcsak elvileg. És hogy ez több a szavaknál, azt bizonyítja: államilag támogatott szervezet, az ABA (Austrian Business Agency) segíti a hozzá fordulókat.

Az ügynökség szorosan együttműködik magyarországi tanácsadójával, Dr. Berényi Ferenccel, aki olvasóink ismernek már.
Tőle tudjuk, hogy a cégalapításra vonatkozó feladatokkal is sokan – egyre többen – keresik fel. A leggyakrabban olyanok, akik szívesen élveznék az ausztriai adó – és társadalombiztosítási rendszer előnyeit. Az előző cikkünkben ismertetett tevékenységi formában, a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalatok és vállalkozók ugyanis „csak” az ausztriai megbízások lehetőségét, a jobb és biztonságosabb bérezést nyerik el. Aki a kedvezőbb adózás, a széleskörű társadalombiztosítás előnyeit is élvezni kívánja, az ausztriai telephelyű céget alapít, s ezen keresztül végzi tevékenységét.

Jó hír

Hogy a vállalatalapítás még vonzóbb legyen, az osztrák kormány július 1-től könnyítéseket léptetett életbe. A legnépszerűbb cégforma, a GmbH (KFT) alapításához a korábbi 35 ezer euró helyett mostantól elegendő 10 ezer euró törzstőke, az éves minimálisan befizetendő adó pedig 1750 euróról 500 euróra csökkent. A vállalatalapításhoz kötelező ügyvéd és közjegyző segítségét igénybe venni – ez utóbbi tiszteletdíját ugyanez a rendelkezés eltörli.

Berényi nemcsak az előnyösebb befizetési kötelezettségek miatt tartja ésszerűnek a cégalapítást. Mint tapasztalta, az osztrák cégek szívesebben adnak megrendelést egy másik osztrák cégnek – függetlenül attól, hogy történetesen magyarok a tulajdonosok. A döntés azonban természetesen nem könnyű, nem árt felmérni, milyen az érintett ágazatban az ausztriai piac, vagyis egyfajta piackutatás is ajánlatos, jobb előre tudni, mekkora a konkurencia. Másrészt azt sem gondolhatja egy frissen alakított magyar tulajdonú osztrák cég, hogy az árképzésben megengedheti magának ugyanazt a szintet, mint a rivális osztrák. Itt sem árt vigyázni: nagyon alákínálni sem lehet, nem is célszerű, hiszen a kifizetési kötelezettségek (bérek, járulékok) azonosak.

Fontos tudni, hogy Berényi Ferenc az évek alatt megbízható szakértői csapatot alakított ki, szükség esetén adószakértőtől a társadalombiztosítás rejtelmeiben jártas szakemberekhez tudja irányítani ügyfeleit, mégpedig olyanokhoz, akik magyarul segítenek, és mindkét ország előírásait jól ismerik. Kétnyelvű ügyvédek, közjegyzők, piackutatók mozgósíthatók.

Apropos magyar nyelv. A tanácsadó egy bizonyos szintig természetesen segít az osztrák partnerrel folytatott tárgyalásokon, vagyis tolmácsol, de csak ha – és ameddig – más elfoglaltságai ezt engedik. Ugyanakkor nem titkolja: e bevezető tárgyalásokon túl is gondot okoz a nyelvtudás hiánya. Nem csak a cég tulajdonosai, a megbízásokat felvevők létét is könnyíti, ha beszélik a nyelvet. Még a munkásoknál is jól jön, ha a csapatból legalább 1-2 ember képes kommunikálni. Ez a probléma nem csak a szolgáltatóknál jelentkezik – akik mégse alapozhatják teljes tevékenységüket az Ausztriában élő magyarokra. Mindannyiukra érvényes, hogy a szabad idő eltöltésekor is jól jöhet a német.

...vegyen inkább kölcsön?

Magyar tulajdonú szálloda Bécsben
Más munkavégzési forma is létezik, persze. Ilyen a munkaerő kölcsönzés, ami sajátos módon minden másnál bonyolultabb. Ez annyit jelent, hogy egy magyar cég a saját bérlistáján szereplő magyarokat alkalmanként kiküldi munkavégzésre, más szavakkal „átadja” a megrendelő osztrák cégnek, amely átveszi a munka irányítását. Az ügyintézést az bonyolítja, hogy bizonyos papírokat mindkét országból be kell szerezni. Hogy mit hol kell fizetni – a társadalombiztosítást például Ausztriában – az pontosan szabályozott. Gondot okozhat, ha a kölcsönző cég az egész projektre kapott összeghez képest elenyésző munkabért kalkulált a dolgozóinak (akik egyébként még így is jobban jártak, mint a haza bérrel), vagyis itt is bele lehet ütközni a bér- és szociális dömping ellenes törvénybe. Az osztrák megbízót csak a projekt megfelelő színvonalú kivitelezése érdekli, abba nem szól bele, mennyit kap a teljes összegből a ténylegesen dolgozó, de ha jön az ellenőrzés, akkor bizony baj van. Szóval érdemes odafigyelni.

Az összes buktató elkerülhető, ha van szekértői segítség. Berényi szolgáltatását – az érintett megkérdezettek egybehangzó állítása szerint – az teszi „kifizetődővé”, hogy az ügyintézésen túl éppen az ilyen hibalehetőségekre hívja fel a figyelmet. Persze könnyít a dolgon, ha első perctől kezdve kíséri az illető ausztriai indulását – mondja Berényi, arra célozva ezzel, hogy van, aki csak akkor keresi meg, amikor már bajba került. Természetesen ilyenkor is megteszi, amit tud, de a siker már nem olyan egyértelmű. Az is előfordul, hogy a telefonon érdeklődő az első általános tanácsok birtokában egyedül vág bele. És nagyon csodálkozik, hogy mégsem olyan egyszerű.

Dr. Berényi Ferenc elérhetősége a szervuszausztria email címén (info@szervuszausztria.hu) kérhető.

Cégalapítás
Az EGT-szerződés hatálybalépésével Ausztriában is a letelepedési szabadság EU-szabálya érvényesül, amely biztosítja az iparűzőnek, hogy másik EGT/EU-tagállamban szabadon alapítson és működtessen vállalkozást.

Az EGT-EU-tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepszenek le, állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget, azonban az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

A cégformák hasonlók a magyar társasági formákhoz - külföldiek számára az osztrák jogrend lehetővé teszi az ún. tőketársaságok (pl. AG, GmbH) és a jogi személyiséggel nem rendelkező, ún. személyi társaságok (pl. OG, KG) létesítését is.

A részvénytársaság (Aktiengesellschaft) tagjai részvényekre szétosztott alaptőkében részesednek anélkül, hogy a társaság kötelezettségeiért személyesen felelnének, minimális alaptőkéje 70 000 euró. Az alapításnál a részvényeseknek a névérték min. 1/4-ét, 17 500 euró-t kell befizetniük, az apportot teljes mértékben biztosítani kell. Nem lehet részvényeket kibocsátani, míg a társaság nincs bejegyezve. Az AG jogi létrejötte a Firmenbuch-Handelsregister-be történő cégbejegyzéssel valósul meg. A bejegyzés előtti kötelezettségekért a társaság nevében tevékenykedő személyes felelősséggel tartozik.

A tevékenység megkezdése előtt meg kell szerezni az iparűzési jogosítványt (Gewerbeberechtigung), amellyel egyidejűleg meg kell adni a tevékenységre megfelelő alkalmassággal rendelkező személy nevét is. Az AG képviseleti szerve az igazgatóság, a felügyelő bizottság, a részvényesek közgyűlése és a hites könyvvizsgáló.

Ugyancsak jogi személyiséggel rendelkezik az osztrák Ges.m.b.H társasági forma, amely nagyon hasonló a német GmbH és magyar kft. formához. A tagok üzletrészekkel vesznek részt a társaságban. A társasági szerződést közjegyző előtt kell aláírni közjegyzői okirat kíséretében. A minimális alapító tőke 35 000 euró (társasági tagonként min. 70 euró), a törzstőke legalább felét készpénzben kell befizetni, illetve ha a társaság alaptőkéje nem éri el a 70 000 euró-t, a minimális 17 500 euró-t kell befizetni. A céget be kell jegyeztetni a cégbíróságon, és a cégregiszterben regisztráltatni szükséges.

Ezen túlmenően a kereskedelmi és iparűzési jog (Gewerberechtigung) a társaságot illeti meg, ezért a cégbejegyzést követően történhet meg a tevékenység bejelentése (Gewerbeanmeldung), vagy ha szükséges, engedélyeztetése (Gewerbeberechtigung). Lényeges, hogy a vállalkozás tárgyaként szerepeljen a végeznikívánt tevékenység.

Iparűzésre jogosult ügyvezető alkalmazása előírás. Ha a tevékenység szabad vagy nem engedélyköteles iparhoz vagy kisiparhoz tartozik, akkor ezt be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes járási főnökségen (Bécsben a Kerületi Elöljárósági Hivatalnál). Az engedélyköteles ipar esetében a tartományi főnök illetékes (Bécsben: 63. sz. Elöljárósági Osztály).

Kamarai tagság minden jogi személy részére kötelező Ausztriában.

Az osztrák jogrend külföldiek számára lehetővé teszi jogi személyiséggel nem rendelkező cégforma létesítését is, ilyen pl. a közkereseti társaság (Offene Gesellschaft, OG).

Az OG két vagy több természetes vagy jogi személy közössége, akik együttesen és külön-külön is korlátlanul felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ezt a társasági formát általában akkor hozzák létre, ha a vállalkozás előre felmérhető, és a tagok a több éves, stabil együttműködés eredményeként kölcsönös bizalomra építve úgy gondolják, hogy személyes oldalról nincs tartanivaló az üzletmenetet illetően. A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jegyeztetniük a cégjegyzékbe, működését ezt követően kezdheti meg.

Amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni.

Ugyancsak létezik a magyarországihoz hasonló jogi személyiség nélküli betéti társaság ("Kommanditerwerbgesellschaft", KG) forma. A betéti társaság legalább egy korlátlan felelősséget viselő beltagból és legalább egy kültagból áll, akinek a felelőssége a befizetett tőkéje arányában érvényesül. A társaságot a cégbíróságon be kell jegyeztetni. A céget a beltag vezeti. A beltag lehet Ges.m.b.H. is, amely a felelősséget korlátozza.

Szeretnénk felhívni az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyelmét arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

Munkavállalás
Speciális szabályok vannak érvényben a magyar munkaerő ausztriai munkavállalási engedélyezésével kapcsolatban. A munkaerő szabad áramlását Ausztria is 7 éves átmeneti időszakra korlátozza. Ez 2+3+2 éves szakaszos átmeneti intézkedés: az első 2 év letelte után az osztrák hatóságok megvizsgálják az eddigi tapasztalatokat, és döntenek a további fenntartás, esetleg a könnyítések vonatkozásában. Megjegyezzük, hogy az osztrák kormánykoalíción belül jelentős viták voltak ebben a kérdésben, mert az FPÖ a lehető legszigorúbb szabályozást kívánja fenntartani a hét éves átmeneti időszak végéig.

Az osztrák kormány az első két éves időszak letelte után korlátozások további fenntartását tervezi. A cikk készítésének időpontjában a deklaráció már meg is született!

A munkaerőpiaci együttműködés területén az ingázó- és a gyakornok-egyezmények vannak érvényben, évente változó keretszámokkal. Már a 2004-re vonatkozó létszámkeretekről folytatott tárgyalások során is rendkívül merevnek mutatkozott az osztrák fél, különösen a gyakornokok egy éves, illetve egy évet meghaladó munkavállalása ügyében. (Az EU-csatlakozási szerződés szerint ugyanis a 12 hónapot egy országban dolgozó, új EU-tagállamból jövő munkavállaló állandó munkavállalási engedélyt kaphat.)

Az osztrák hatóságok el akarták kerülni, hogy az említett, ún. 12 hónapos szabály alapján a magyar gyakornokok jelentős része állandó munkavállalási engedélyhez jusson, így maximum 11 hónapos futamidejű engedélyt adnak csak ki. 2005-re vonatkozóan a nézeteltérés továbbra is fennállt, de jelentősége lényegesen csökkent, mert a magyar munkavállalók nem mutatnak már kitüntetett érdeklődést a gyakornoki munka iránt, így a kontingens kihasználtsága visszaesett.

Továbbra is érvényes, hogy az építőiparban és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakmákban (szakipar) a korábbi törvényi szabályozás szerint adható ki munkavállalási engedély, amely igen szoros kivételektől eltekintve, nehezen szerezhető meg. Hasonlóképpen restriktív intézkedések vannak hatályban a beteg- és szociális ápoló, kertész, takarító, és őrző-védő szakmákban, és az egyéb nem liberalizált ágazatokban is. Egyéni vállalkozók egyéni munkavégzését ez a korlátozás nem érinti.

Külföldiek iparűzési lehetőségei Ausztriában
Külföldi természetes személyek ausztriai székhelyről csak abban az esetben folytathatnak ipari tevékenységet az osztrák állampolgárokkal azonos feltételek mellett, amennyiben:
- létezik államközi megállapodás Ausztria és a külföldi személy hazája között, amely biztosítja ugyanazt a jogot az osztrák állampolgároknak, mint a hazaiaknak (ez Magyarország esetében fennáll), vagy
- rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel, amely tartózkodási jogcímként tartalmazza az önálló kereseti tevékenység folytatását, és
- az ipari tevékenység folytatásához nem feltétlenül szükséges osztrák állampolgárság.

Hontalanok, illetve menekültek (menekültstátuszért folyamodókat kivéve) kizárólag abban az esetben végezhetnek ipari tevékenységet, ha jövedelemszerző tevékenységük folytatásához már korábban hozzájárultak. Külföldi jogi személyeknek (pl. GmbH, AG) vagy a kereskedelmi jog alapján személyi társaságoknak (OHG/OEG és KG/KEG) a regisztrált belföldi (ausztriai) székhelyet vagy fióktelepet (Zweigniederlassung) a cégjegyzékben történt bejegyzéssel bizonyítaniuk kell.

Uniós, ill. EWR (Európai Gazdasági Térség) tagországok állampolgárai és Svájc.
Letelepedési szabadság. Az EGT szerződés biztosítja, hogy EGT/EU országok egymás országaiban szabadon alapítsanak és működtessenek vállalkozásokat. Ausztriában az alábbi országok vízummentességet és letelepedési szabadságot élveznek, és ugyanúgy folytathatnak ipari tevékenységet, mint az osztrák állampolgárok – ameddig nem lép fel belső korlátozás.

- EU-tagországok:
Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Franciaország, Dánia, Nagy-Britannia és Észak-írország, Írország, Finnország, Görögország, Portugália, Ausztria, Svédország, Spanyolország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária.

- EGT tagországok:
Izland, Liechtenstein és Norvégia.
Az iparűzéshez azonban az EGT/EU-tagállamok polgárainak is be kell szerezniük az osztrák iparűzési jog szerint szükséges engedélyeket!

Bizonyítvány a szakmai alkalmasságról (Befähigungsnachweis)
Mivel az egyes EGT-tagországokban, illetve Svájcban eltérő rendelkezések léteznek a különböző iparágakban történő tevékenységet illetően, ezért az EU-s irányelveknek megfelelő illeszkedési szabályt állapítottak meg, mely arra hivatott, hogy megakadályozza az EU- és az EGT-tagok egymás közötti diszkriminációját az ipari tevékenység során.

Ennek megfelelően az osztrák iparűzési törvény (GewO94) lehetővé teszi a szakmai alkalmasság belföldi előírásaik szerinti bizonyítása mellett - ilyenek az osztrák szakképzettség igazolása (pl. osztrák mestervizsga, szakképesítési bizonyítvány) vagy a személyes alkalmasság megállapítása az osztrák hatóságok által (pl. szakmunkás bizonyítvány és szakmai gyakorlat, tanfolyamok alapján) - az iparűzés gyakorlására feljogosító szakmai alkalmasság EK-irányelveknek megfelelő igazolását is az alábbiak szerint.

- EGT-tagországokban folytatott tevékenységek elismerése (Anerkennung), amely megfelel az EU/EGT-tagállamok Elismerésről szóló rendeletének (érvényes pl. a kézművesiparra, közvetítői tevékenységre, kereskedelemre, vendéglátásra és egyéb kézművességhez hasonló tevékenységre stb.).

- Az EGT-tagországban megszerzett képesítés egyenértékűként kezelése (Gleichhaltung, pl. diploma) a megfelelő osztrák képesítési bizonyítvánnyal (pl. mérnöki iroda, tanácsadó iroda).

Az elismertetést, illetve az egyenértékű elismertetést az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumnál (BMWA Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit) kell kérvényezni, a beadványhoz mellékelendő a kiállító ország illetékes hatóságainak igazolása a szakmai képesítésről (és gyakorlatról): ez az igazolás helyettesíti a belföldi állampolgárok számára szükséges képesítési bizonyítványt. Elérhetősége: www.bmwa.gv.at.

A magyar hatósági igazolást, a szükséges okmányok bemutatása alapján, a szabályozott szakmák esetén az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs

Központja (www.ekvivalencia.hu) adja ki; orvos, szülész, ápoló, fogorvos, gyógyszerész esetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz; építész esetében a Belügyminisztériumhoz; ügyvéd, kereskedelmi ügyintéző és képviselő esetében pedig az Igazságügyi Minisztériumhoz kell fordulni. Alternatívaként lehetséges a "rendes" szakmai alkalmassági bizonyítvány bemutatása, illetve az "egyéni" alkalmasság kérelmezése is.

Az iparengedély kiállításáért felelős hivatalok a következők.
Bécsben az iparűzés székhelyéhez területileg tartozó elöljárósági hivatal, a tartományokban a járási főnökség, illetve magisztrátus. Engedélyköteles ipar esetében a tartományi főnök az illetékes.

"Szabad Ipar" esetén képesítés igazolására nincs szükség, az iparengedélyt azonban itt is ki kell váltani.

"Kisipari tevékenységek" esetén mestervizsga, vagy az adott kisipari tevékenységet oktató iskola elvégzése és szakmától függően meghatározott gyakorlati idő szükséges.

"Részipar" esetén szakmai záróvizsga, szakmai gyakorlat vagy szakiskola, tanfolyam szükséges.

"Nem engedélyköteles ipar" esetében az ipar jellegétől függően szükséges az előírt képesítési bizonyítvány, szakmai gyakorlat vagy ezek kombinációja.

"Engedélyköteles ipar" esetében az adott képesítési előíráson és szakmai gyakorlaton kívül hatósági engedélyre is szükség van.

Osztrák, ill. EGT állampolgársághoz kötött ipar
Osztrák állampolgárság és belföldi lakhely szükséges kéményseprői tevékenység és katonai célú fegyveripar létesítéséhez, EGT-állampolgárság és lakhely pedig az alábbi tevékenységek folytatásához szükséges: munkaközvetítés, munkaerő kölcsönzése, és nem katonai célú fegyveripar és lőszergyártás.

Társaságok esetében a székhely és telephelynek, a képviseleti szervnek, illetve az ügyvezető tagnak is meg kell felelnie a fent említett kritériumoknak. Az Európa Megállapodás tagországainak állampolgárai, illetve az ott bejegyzett székhelyű (főtelephelyű) társaságok ebben az esetben az EGT-országokkal azonos elbírálás alá esnek.

Iparűzés osztrák vállalatokon keresztül
A képesítési bizonyítvány hiányában az ipari tevékenység iparjogilag megfelelő ügyvezető esetében "osztrák" vállalaton keresztül legálisan folytatható. Harmadik országból érkező vállalatok esetében a cégjegyzékbe történő bejegyzés megtagadható, amennyiben például a cégvezetéssel megbízott külföldi üzlettárs nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, illetve a Munkaügyi Hivatal (AMS) határozatával.

Nem önálló munkavállalás Ausztriában
Amint már említésre került, a Magyar Köztársaság 2004. május 1-jei EU-csatlakozása után a Magyar Köztársaság állampolgáraira - ugyanúgy, mint Málta és Ciprus kivételével az összes újonnan csatlakozott ország állampolgáraira is - Ausztriában minimum két évig, maximum 2011-ig átmeneti rendelkezések vonatkoznak a nem önálló munkavállalás terén.

Foglalkoztatásuk továbbra is a külföldiekre vonatkozó osztrák munkavállalási törvényben meghatározott munkavállalási engedélyhez kötött. A korábbiaktól eltérően azonban tartózkodási engedély 2004. május 1-től már nem szükséges az Ausztriában munkát vállalók számára. A csatlakozás előtt is már Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók - bizonyos körülmények között - szabadon léphetnek be az osztrák munkaerőpiacra.

Ausztriában EU-csatlakozásunk előtt már foglalkoztatott magyarok munkavállalása
A csatlakozáskor már Ausztriában dolgozó és az megelőzően legalább tizenkét hónapig folyamatosan az osztrák munkaerőpiacon foglalkoztatott magyar állampolgárok 2004. május 1-től Ausztriában szabadon vállalhatnak munkát, számukra az ausztriai munkavállaláshoz nem szükséges munkavállalási engedély, azonban be kell szerezniük a szabad munkavállalással kapcsolatos igazolást az osztrák munkaügyi hatóságtól (AMS Arbeitsmarktservice), amelyet a munka felvétele előtt be kell mutatniuk.

Ezek a rendelkezések a május 1-jén a kedvezményezett magyar állampolgárral már legalább 18 hónapja törvényesen Ausztriában letelepedett - vagy 2004. május 1. után odaköltöző - családtagokat (házastárs, gyermek) is érintik. 2006. május 1-jétől a szabad munkaerő- áramlás előnyeit élvező magyar munkavállaló házastársa és gyermeke(i) is haladéktalanul megkapják a fenti igazolást.

Érdemes megjegyezni, hogy az Ausztriában öt éve tartósan letelepedett, és rendszeres keresettel rendelkező vagy a mentességről szóló igazolás feltételeinek megfelelő magyar állampolgárok számára az eddigi letelepedési engedély vagy mentességi igazolás pótlására a szabad munkaerőpiaci hozzáférést biztosító igazolást állítanak ki. A 2004. május 1. előtt kiállított munkavállalási engedélyek érvényességi idejük lejártáig továbbra is érvényben maradnak.

Illetékes hatóság:
A Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS Arbeitsmarktservice) helyi irodája: www.ams.or.at.

Ausztriában korábban még nem foglalkoztatott magyarok munkavállalása
Az Ausztriában eddig nem, vagy nem folyamatosan tizenkét hónapig foglalkoztatott magyar állampolgárok számára az osztrák munkaadó a foglalkoztatás megelőzően munkavállalási engedélyt (Beschäftigungsbewilligung) köteles kérelmezni és beszerezni.

Az engedélyt az osztrák munkaügyi hatóság a helyi munkaerőpiaci helyzet alapos vizsgálatát követően, meghatározott körülmények között adja meg, különös tekintettel az osztrák bér- és munkafeltételek betartására, kizárólag abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelő belföldi munkaerő.

Illetékes hatóság:
A Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) helyi irodája, www.ams.or.at.

Az ún. "kulcsszemélyzet" ("Schlüsselkraft") különleges szakképzettséggel, a vállalkozás működtetése szempontjából meghatározó szaktudással és gyakorlattal rendelkező, magasan kvalifikált és ennek megfelelő jövedelmű munkaerő számára ("Zulassung als Schlüsselkraft") bizonyos mértékig könnyített a munkavállalás.

Az Ausztria és Magyarország közötti gyakornokcsere-egyezmény, valamint a határmenti ingázókra vonatkozó megállapodás keretében évente meghatározott mértékű külön kontingens erejéig, a Vas Megyei Munkaügyi Központ koordinálásával további magyar munkavállalók kapnak lehetőséget ausztriai tanulásra és munkavállalásra.

A munkavállalási engedély meglétét az osztrák hatóságok rendszeresen ellenőrzik, a munkaadó köteles az engedély egy példányát mindenkor a munkavégzés helyszínén tartani.

A külföldi munkavállaló munkába állásának megkezdését és befejezését a helyi AMS-nél három napon belül be kell jelenteni.

Egyéni vállalkozás Ausztriában
Az egyéni vállalkozás tulajdonosa Ausztriában letelepedett személy, aki a vállalkozást saját nevében és saját számlájára működteti, minden kockázatot ő visel, és a nyereség is őt illeti meg. Önállóan vállalkozik, nem munkavállalóként. Munkavállalókat foglalkoztathat, munkaszerződéseket köthet, amely osztrák munkavállaló foglalkoztatása esetén különböző bejelentési kötelezettségekkel jár, magyar munkavállaló esetén a bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatást megelőzően munkavállalási engedély beszerzése is szükséges az osztrák munkaügyi hivataltól.

Alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be, csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak saját nevét kell használnia. Iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként munkaviszonyban kell állnia. Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás szükséges, jövedelemadó- és forgalmi adó-kötelezettség áll fenn.

Az iparűzési engedélyhez, illetve engedélykérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok egyéni vállalkozásnál a következők: születési anyakönyvi kivonat, állampolgárság igazolása, bejelentőlap (helyi lakcím), adott esetben házassági anyakönyvi kivonat, adott esetben felsőfokú végzettség/iskolai képesítés/felmentés igazolásának okirata, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány nyilatkozat arról, hogy nincs az iparűzést kizáró körülmény, adott esetben szakmai alkalmassági bizonyítvány, vagy az egyéni alkalmasság bizonyítása. Az eljáró hatóság a területileg illetékes járási/városi kerületi közigazgatási hivatal.

Az iparengedély birtokában lehet a további lépéseket megtenni, így például tartós vízum kérvényezése a budapesti osztrák Nagykövetség konzuli Osztályán; adószám kérése az adóhivatalnál (1 hónapon belül); bejelentkezés a TB-nél (1 hónapon belül); az egyéni vállalkozónak jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.

Tekintve, hogy Ausztriában a kamarai tagság kötelező, célszerű az osztrák kamara (WKO, Wirtschaftskammer Österreich, www.wko.at) cégalapítási szolgálatának kontaktálása, ahol már az alapítás fázisában segítséget nyújtanak a jövendő egyéni vállalkozónak is.

További információ az alábbi elérhetőségen szerezhető be.
Botschaft der Republik Ungarn, Außenwirtschafts- u. Handelsabteilung, A -1010 Wien, Schenkenstrasse 4/1. Tel: +43 (1) 537-80-477, +43 (1) 585-3133.
Fax: +43 (1) 537-80-382.
E-mail: aussenwirtschaft@huembvie.at, vienna@itd.hu.

(Forrás: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Ausztria, Bécs, a bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai Szolgálat, www.itd.hu.)