Politika

Ausztriai pártok

 

 

SPÖ

Sozialdemokratische Partei Österreichs

 

Social Democratic Party of Austria

 

Osztrák Szociáldemokrata Párt

 

 

ÖVP

Österreichische Volkspartei

 

Austrian People's Party

 

Osztrák Néppárt

 

 

FPÖ

Freiheitliche Partei Österreichs

 

Freedom Party of Austria

 

Osztrák Szabadságpárt

 

 

BZÖ

Bündnis Zukunft Österreich

 

Alliance for the Future of Austria

 

Szövetség Ausztria Jövőjéért

 

 

KPÖ

Kommunistische Partei Österreichs

 

Communist Party of Austria

 

Osztrák Kommunista Párt

 

 

FRITZ

Liste Fritz Dinkhauser - Bürgerforum Österreich

 

Fritz Dinkhauser - Citizens' Forum Austria

 

Fritz Dinkhauser - Osztrák Polgári Fórum

 

 

CS

Christlichsoziale Partei

 

Christian Social Party

 

Keresztényszociális Párt

 

 

GDVP

Großdeutsche Volkspartei

 

Greater German People's Party

 

Nagy Német Néppárt

 

 

VdU

Verband der Unabhängigen

 

Federation of Independents

 

Függetlenek Szövetsége

 

 

DU

Die Unabhängigen

 

The Independents

 

A Függetlenek

 

 

NFÖ

Bündnis Neutrales Freies Österreich

 

Neutral Free Austria Federation

 

A Semleges, Szabad Ausztria Pártja

 

 

CWG

Christliche Wählergemeinschaft

 

Christian Electoral Community

 

Keresztény Választói Közösség

 

 

LSR

Liga der Sozialistischen Revolution

 

League for the Socialist Revolution

 

Szocialista Forradalmi Liga

 

 

MLPÖ

Marxistisch-Leninistische Partei Österreichs

 

Marxist-Leninist Party of Austria

 

Ausztria Marxista-Leninista Pártja

 

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/

Belpolitikai viszonyok

Az ország kilenc tartomány szövetsége. A szövetségi kormány a tartományokkal megosztva gyakorolja a hatalmat, élén a szövetségi kancellár áll. Az államfői tisztséget a közvetlenül a nép által választott szövetségi elnök tölti be. A törvényhozási jogok a kétkamarás szövetségi gyűlést illetik meg, amely a183 tagú Nemzeti Tanácsból (Nationalrat) és a 63 tagú szövetségi Tanácsból (Bundesrat) áll. Előbbi tagjait parlamenti választásokon választják, az utóbbit a tartományok küldöttei alkotják.

A 2002. november 24-i rendkívüli parlamenti választásokon 84,3%-os részvétel mellett az alábbi eredmény született:   

ÖVP – Osztrák Néppárt 42,3% (+15,4%) 79 mandátum (+27)

SPÖ - Szociáldemokrata Párt 36,5% (+3,3%) 69 mandátum (+4)

FPÖ – Szabadelvű Párt 10% (-16,9%) 18 mandátum (-34)

Zöldek 9,5% (+2,1%) 17 mandátum (+2)   

A koalíciós tárgyalások után újra ÖVP-FPÖ kormány alakult amelyben a Néppárt súlya tovább nőtt: a korábbi 6 miniszteri és 2 államtitkári posztról az új koalícióban 9 miniszteri és 3 államtitkári posztra. A kormányt továbbra is Wolfgang Schüssel (ÖVP) szövetségi kancellár vezeti. 2005. április 4-én FPÖ-ből kivált politikusok Jörg Haider vezetésével új pártot alapítottak BZÖ (Bündnis Zukunft Österreich – Szövetség Ausztria Jövőjéért) néven. Az új formációhoz valamennyi kormánytag, és a parlamenti frakció többsége is csatlakozott. Schüssel kancellár és Gorbach alkancellár 2005. április 5-én bejelentették a koalíció folytatását. 

Az ÖVP kormánytagjai : Martin Bartenstein (gazdasági és munkaügyi miniszter), Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter, Elisabeth Gehrer oktatási miniszter, Maria Rauch-Kallat egészségügyi miniszter, Josef Pröll mezőgazdasági miniszter, Günter Platter védelmi miniszter, Helmut Kukacka infrastruktúra minisztériumi államtitkár, Dr. Ursula Plassnik külügyminiszter (2004. október 20-tól), Liese Prokop belügyminiszter (2004. decemberétől), Alfred Finz (pénzügyi államtitkár), Franz Morak (kulturális államtitkár). 

A BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért, ex-FPÖ) kormánytagjai : Hubert Gorbach alkancellár, infrastruktúra miniszter, Ursula Haubner szociális miniszter (2005 áprilisáig az FPÖ elnöke, Haider testvére), Karin Miklautsch igazságügyminiszter, Eduard Mainoni, infrastruktúra-államtitkár, Sigisbert Dolinscheck szociális államtitkár, Karl Schweitzer sportügyekért felelős államtitkár.   

Ausztria kilenc tartományából legerősebb pártként az ÖVP ötben (Alsó-Ausztria, Steiermark, Felső-Ausztria, Vorarlberg, Tirol), az SPÖ háromban (Bécs, Salzburg, Burgenland), az FPÖ egyben (Karintia) adja a tartományfőnököt.

A tartományi erőviszonyok rendkívüli stabilitását jelzi, hogy a második világháború óta csupán háromszor került sor hatalomváltásra: 1964-ben Burgenlandot elhódította az ÖVP-tól az SPÖ, 1999-ben Jörg Haider nyert az addig SPÖ által vezetett Karintiában, míg 2004 tavaszán az SPÖ győzött az addig az ÖVP által kormányzott Salzburg tartományban.

 

 

Külpolitika

Ausztria 1995 óta az Európai Unió tagja. Semlegességének politikai alapját az 1955. május 15-i osztrák államszerződés és a parlament által 1955. október 26-án megszavazott, Ausztria függetlenségéről szóló szövetségi alkotmányi törvény képezi. 

Az osztrák külpolitika alakításának letéteményese hagyományosan az ÖVP . A kormány a kül- és biztonságpolitika folytonosságára és a stabilitásra, kiszámíthatóságra helyezi a hangsúlyt. A külpolitika céljai: Ausztria pozíciójának erősítése a világban, a béke és a biztonság előmozdítása az ország földrajzi környezetében és szerte a világon, a stabilitás és a gazdasági növekedés biztosítása az osztrák lakosság számára. Az osztrák külpolitika önmeghatározása szerint „Ausztria közepes nagyságú ország, önálló külpolitikával az EU keretében, megbízható és bizalmat keltő, humanitárius és kiegyenlítésre törekvő: ezért Ausztria hangját meghallják a világban”. Az osztrák külpolitika súlypontjai: egyrészt az EU bővítése és mélyítése, illetve Kelet- és Dél-Kelet-Európa mint közvetlen érdekszféra, másrészt az EU-tagság által megkövetelt nemzeti külpolitika globalizálása, s ennek részeként fellépés az ENSZ tekintélyének erősítéséért, az emberi jogok előmozdításért, fejlesztési együttműködés, hozzájárulás a civilizációk és kultúrák párbeszédéhez, részvétel a nemzetközi terrorellenes küzdelemben.

A kormány az osztrák béke- és biztonságpolitika hagyományának folytatója, és úgy látja, hogy a nemzetközi konfliktus-megelőzésben és -megoldásban való részvétellel jelentősen hozzájárul Ausztria biztonságához is. Ebben az összefüggésben az emberi és a kisebbségi jogok tisztelete különleges jelentőséget kap. Ausztria ezt a politikát képviseli azokban a nemzetközi szervezetekben (különösen az EU-ban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban), melyeknek tagja.   

 


Magyar-osztrák kapcsolatok

Politikai kapcsolatok

A magyar-osztrák diplomáciai kapcsolatok követi szintű felvételére 1947. március 14-én, a kapcsolatok nagyköveti szintre való emelésére 1964. november 1-én került sor. Az Osztrák Köztársaságban bécsi nagykövetségünk mellett nyolc tartományban működik magyar konzulátus tiszteletbeli konzul vezetése alatt.

Felsőszintű látogatások

2004. február 20. Medgyessy Péter miniszterelnök megbeszélést folytatott Bécsben Wolfgang Schüssel és osztrák szövetségi kancellárral és Heinz Fischerrel, az osztrák Szövetségi Nemzetgyűlés alelnökével. 

2004 február 26. hivatalos búcsúlátogatásra Magyarországra látogatott Thomas Klestil két periódus után leköszönő osztrák szövetségi köztársasági elnök. 

2004. július 10. Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint a kormány képviseletében Lamperth Mónika belügyminiszter részt vett Thomas Klestil elnök temetésén Bécsben.   

2004. július 13 . Magyarországra látogatott Heinz Fischer osztrák szövetségi köztársasági elnök. A látogatásnak különös jelentőséget adott, hogy a hivatalba lépő új államelnök első útja – a korábbi gyakorlattól eltérően – Magyarországra vezetett. 

2004. október 11. Gyurcsány Ferenc új miniszterelnök első külföldi útján Ausztriába látogatott, ahol tárgyalt Wolfgang Schüssel kancellárral, Heinz Fischer szövetségi elnökkel és Andreas Khol parlamenti elnökkel.   

2004. december 21 . Somogyi Ferenc külügyminiszter Bécsben munkalátogatás keretében megbeszélést folytatott Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter asszonnyal. 

Kapcsolataink integrációs vetülete

 

Külpolitikai együttműködésünk középpontjában az unió napirendjén szereplő kérdések szerepelnek (az Európai Alkotmány létrehozásával kapcsolatos egyeztetések, az európai szomszédságpolitika, a Nyugat-Balkán integrációja stb.). Magyar részről szorgalmazzuk Ausztria bevonását a visegrádi együttműködésbe, elsősorban külpolitikai területen. 

A nyitott kétoldalú kérdések közül a legfontosabb a munkaerőáramlás ügye. Az EU-tagállamok 2001. június 12-én "A személyek szabad áramlásáról" szóló fejezet ideiglenes lezárásakor vállalták, hogy a munkaerőpiacukhoz való jobb hozzájutást - nemzeti keretekben - a csatlakozás után biztosítják. A derogációs klauzula végül a magyar munkaerő Ausztriában való foglalkoztatását 7 évre (2+3+2) a korábbi engedélyezési eljáráshoz köti.   

 

Fontosabb kétoldalú egyezmények

 

  • A beruházások védelméről szóló megállapodás (1975)
  • A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás (1988)
  • A vízumkényszer megszüntetéséről szóló megállapodás (1978)
  • A vízumkényszer megszüntetéséről szóló megállapodás módosítása (1997)
  • A gazdasági, mezőgazdasági, ipari, műszaki és technológiai együttműködésről szóló kormányközi megállapodás (1995)
  • Ingázói egyezmény (1998)
  • Megállapodás a szociális biztonságról (2001)

Regionális és határon átívelő együttműködés

Magyarország az alábbi, az osztrák relációt érintő regionális együttműködés, illetve program résztvevője: KEK, magyar-osztrák-szlovák háromoldalú együttműködés, CENCOOP, az Alpok-Adria Munkaközösség, magyar-osztrák kétoldalú INTERREG-PHARE CBC program, Nyugat-Pannónia Eurégió, Magyar - Osztrák Regionális Koordinációs Fórum.

 

Kulturális kapcsolatok

A kapcsolatok rendezettek, jól fejlődnek. Magyar Kulturális Intézet működik Bécsben, Osztrák Kulturális Fórum Budapesten. A magas színvonalú rendezvények sorából kiemelkedett az a Collegium Hungaricum közreműködésével bemutatott kiállítás, amelynek a témája Bécs és Budapest dualizmuskori művészete volt. A kiállítást előbb Bécsben a Harrach-palotában, majd pedig Budapesten a Nemzeti Galériában mutatták be. A magyar kultúra elismertségéről tanúskodik Márai Sándor könyveinek nagy sikere, Esterházy Péter Herder-díja valamint az a tény, hogy 2004-ben Szabó István filmrendezőt kérték fel Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitó beszédének megtartására.