Szülés Ausztriában

Téboly, ha magyarként Ausztriában szülsz - kálvária hivataltól hivatalig

A szombathelyi csecsemő két hónapos, magyar, de még mindig nem részesül semmilyen alapellátásban, mivel kint Ausztriában született. Mindenki széttárja a kezét, ilyen a magyar ügyintézés.

Téboly, ami Magyarországon megy - közli az elkeseredett édesapa, aki közel két hónapja azért jár hivatalról-hivatalra, hogy gyermekének legyenek végre magyar okmányai. Hiába van Szombathelyen bejelentett állandó lakcímük, mivel a kisbaba Ausztriában született, hivatalosan jelen pillanatban még orvosi ellátásra sem jogosult. Talpalnak hivatalról-hivatalra, közben immár nyolc hete arra várnak, hogy végre elkészüljenek a magyar okmányok, mert ezek nélkül az anyuka kint Ausztriában még GYES-t sem kaphat.

A család problémája egyedi, azonban roppant tanulságos, hiszen több százezer fiatal, köztük sok nő él és vállal külföldön munkát. Akik aztán előbb-utóbb családot is alapítanának, és eldönthetik, hazajönnek, vagy végleg kint maradnak. Azonban nem árt az elővigyázatosság, a felkészülés, mert könnyen előfordulhat, hogy hasonló tortúrában lehet részük, mint a következő szombathelyi családnak.

Nem értik, ki mit hol hibázott – de elkeserítő

A közel húsz éve Ausztriában hivatalosan dolgozó magyar nő, bejelentett munkával rendelkezett. Naponta ingázott, az édesapa magyar állampolgár, Szombathelyen élnek. A hölgy kint szült Ausztriában, nem divatból, ott fizette a biztosítását, kint járt szakellátásra, így kézenfekvőnek tűnt az ötlet. A baba tavaly december első hetében született. Egy burgenlandi polgármesteri hivatalban, a szüléstől számítva a hatodik napon anyakönyvezték. A család kálváriája innen indul.

Több hét eltelt, mire lefordították a német anyakönyvet

A család a német nyelvű anyakönyvi kivonattal december közepén kereste fel az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. szombathelyi irodáját, hogy a német nyelvű anyakönyvi kivonat hiteles másolatát elkészíttessék. Ez az okmány ahhoz kell, hogy a magyarországi ügyintézés egyáltalán elindulhasson, csak ennek a birtokában lehet magyar állampolgárságot kérni.

A szülők tehát leadták a fordító irodában a német nyelvű anyakönyvi kivonatot, így azonban hivatalos okmányuk a babáról nem maradt. Viszont a csecsemő besárgult, elvitték Szombathelyen gyerekorvoshoz. Hideg zuhanyként érte őket a hír, hogy az anyukának nem érvényes a TAJ-kártyája, a csecsemőnek pedig nincsenek papírjai. Mivel nem tudják igazolni, hogy magyar állampolgár, így nem jár neki az ingyenes orvosi ellátás. Okmányok nélkül a babával elvileg Ausztriába se mehetnek ki.

A német nyelvű anyakönyv lefordítására több mint két hetet vártak. Mi kerül ennyi időbe, és pár szó (anyja neve, születési helye) lefordításáért miért kértek el 10 ezer feletti összeget? – csodálkoztak a szülők.

Lehetett volna, kétszer ennyiért is, sokkal gyorsabban

A Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda szombathelyi kirendeltségében megkeresésünkre közölték, igaz, egy-egy hiteles fordításra van úgy, hogy heteket kell várni, ráadásul a kérdéses ügyben valószínűleg közbejött a karácsony is, vele munkaszüneti napok sora. A fordítási idő náluk 10 munkanap.

Ám ha valaki sürgősen szeretné, akkor van mód gyorsított eljárást kérni, ez azonban kétszer annyiba kerül, mint a normál ár. 10 munkanapos határidőnél: 4,50 forint/karakter + ÁFA + 1800 hitelesítési díj, + 300 FT illeték az ár. Ha valaki gyorsított ütemben, egy nap múlva már szeretné a kezében tartani a magyar nyelvű hitelesített papírost, akkor: 9 forint/karakter + ÁFA + 1800 hitelesítési díj, + 300 FT illetékért megkaphatja.

Még 20 nap, magyar állampolgárságra várva

Miután végre, január elején megérkezett az osztrák anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítása, a szülők a szombathelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez siettek, ahol beadták a szükséges iratokat, aztán megint hetekig vártak hiába. A kérelmüket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz továbbították.

A második hét letelte után egyre türelmetlenebbek lettek, próbáltak érdeklődni, mert a kisbabának továbbra sem járt az ingyenes egészségügyi ellátás, viszont rég be kellett volna adni neki a kötelező védőoltást (a jogszabály szerint a születés idejétől számítva a negyedik héten). Az édesanyja pedig, a kérdéses iratok nélkül továbbra sem igényelheti az ausztriai gyest.

Végül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal január 20. körül kiállította a magyar állampolgárságról szóló iratot, amit a Magyar Posta egy hét (!) múlva postázott ki. Most a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál a labda, ahol a kisbaba lakcímkártyáját készítik. Ebben a hivatalban is 30 napos határidővel dolgoznak, így csak remélhetik a szülők, hogy belátható időn belül végre lesznek okmányai a kisbabának.

A kérdéses TAJ-kártyát pedig majd csak akkor kaphatja meg a csecsemő, ha megvan a lakcímkártyája, akkor aztán egy újabb hivatali ügymenet veszi majd kezdetét.

Ha az édesanyának lett volna érvényes TAJ-száma, akkor egyszerűbb

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük az Egészségügyi Pénztárat, ahol elmondták, az eset tényleg speciális, mert ha az édesanyának lett volna érvényes TAJ-száma, vagy a babának magyar állampolgárságot igazoló okmánya, nem lett volna semmi gond.

De honnan lehetne a babának magyar állampolgárságot igazoló okmánya, amikor Ausztriában anyakönyvezték, és mint látjuk, nem egyik pillanatról a másikra történik az ügyintézés? - kérdezzük mi is, amire a hivatal munkatársa együttérzően széttárja a kezét.

 

Alapestben ez van, ha kint dolgozol

Egy biztos, ha egy EU-s országban munkavállaló valaki, ám Magyarországon van az állandó lakóhelye, az illetékes - külföldi - biztosító által kiállított S1-es (régi E 106-os) igazolás alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. Az S1-es igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak. Az igazolás rögzítését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon, mindaddig amíg az S1-es igazolás érvényben van.

Alapesetben tehát külföldön dolgozó magyar állampolgár esetén, akinek Magyarországon van állandó lakcíme, a szülés utáni két hónapban, míg a gyermek saját jogán nem kap TAJ-számot, az anya jogán is ellátásban részesülhet.

Az apa a TB-je nem számít

A család közben azt is próbálja kideríteni, az osztrák társadalombiztosító vajon miért jelentette ki munkavállalóját, miután szült, miért lett érvénytelen az S1-es igazolása? Ők sem értik, ki mit hol hibázott. Ahogy azt sem tudták volna soha elképzelni, hogy ekkora tortúrát okoz majd egy egyszerűnek tűnő hivatali ügyintézés: magyar állampolgárságot, lakcímkártyát, TB-kártyát szerezni.

Ráadásul, ha az anya TAJ-számával gond van, hiába magyar az apa, és van érvényes hazai egészségbiztosítása, hiába van bejelentett magyar lakcímük, a gyermek, míg meg nem kapja a magyar állampolgárságról szóló hivatalos okmányokat, ellátatlan maradhat.

Két hónap után a kismamával is gond lehet

Van még egy bökkenő: a gyermek születése után két hónappal az anya egészségügyi biztosítása megszűnik Ausztriában, mivel az anya magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik. Annak ellenére, hogy 20 évig fizette kint a biztosítását, kismamaként már nem jár neki az osztrák egészségügyi ellátás. Kijelentik.

Viszont, mivel Magyarországon nem fizetett, itthon csak akkor kaphat ellátást, ha az APEH-nél kezdeményezni, hogy legyen magyar társadalombiztosítása. Ez azt jelenti – ha elakadnának, segítünk - hogy havonta, mintha nem is lenne kismama, fizetnie kell a kötelező alapdíjat.

Megoldás?

Bár speciális, mégsem egyedi ennek a szombathelyi családnak az esete. Mert miközben telefonálgatunk, mi és a szülők is, az ügyintézők rendre egyetértenek velünk, és csendben megsúgják, tényleg nonszensz, hogy a 21. században, az Európai Unió kebelében, amikor ennyi a külföldi munkavállaló, egy ilyen egyszerű hivatali ügyintézést ne lehessen elintézni.

A szülők szerint például megoldás lenne, ha itt a nyugati határszélen, a megyei jogú város hivatalai rendelkeznének olyan hatóságokkal, amelyek a külföldi munkavállalókat segítené. (Ha helyben is lehetne hiteles fordítást, anyakönyvezést, lakcímkártya-ügyintézést kérni.) A hivatalok azonban jelenleg centralizáltan, csak Budapesten működnek, és ez nincs jól.

Miért kell hónapokig várni egy magyar csecsemő anyakönyvezésére?

Cikkünk kapcsán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt is megkerestük, ahol kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk:

Úgy tudjuk a Bevándorlási hivatalnak elvileg 30 napon belül kellene a gyermek anyakönyvét kiállítania, igaz-e ez, és ez 30 munkanapot vagy 30 tényleges napot jelent?

A 30 napos (a január 2. után benyújtott kérelmekre 21 napos) ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, adat- és okiratbeszerzés időtartama. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a Hivatalba történt megérkezésével kezdődik.

Minden ügyben ellenőrizni kell a magyar állampolgár szülő(k) magyarországi születési és házassági anyakönyvi bejegyzését: hivatalból anyakönyvi másolatot kérünk a belföldi anyakönyvvezetőktől. Szintén hivatalból ellenőrizzük a szülő(k) magyar állampolgárságát, a személyi nyilvántartások adatait és azt, hogy van-e érvényes magyar állampolgárságot igazoló okmányuk vagy a saját iktatórendszerünkben, hogy volt-e állampolgársági ügyük.

Ha a szülők külföldön kötöttek házasságot, és ez még nincs hazailag anyakönyvezve, párhuzamosan ezt is el kell végezni. Amennyiben a magyar állampolgár szülő előző házasságát külföldi bíróság bontotta fel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium véleményét kell kérnünk a külföldi ítélet elfogadhatóságáról. Ez utóbbi esetben az eljárást felfüggesztjük és erről a kérelmezőt értesítjük. Egy-egy konkrét ügyben tehát a tényleges ügyintézési idő jogszerűen meghaladhatja a 30 (21) napot.

Havonta/évente hány állampolgársági ügyet kell elbírálniuk, hányan dolgoznak az osztályon, foglalkoznak ezzel?

A klasszikus ügyekkel foglalkozó Állampolgársági Igazgatóságon 2013-ban 6 988 állampolgársági és 23 931 hazai anyakönyvezési, összesen 30 919 ügyet iktattunk.

Két különböző eljárásról van szó, más-más jogszabályok vonatkoznak rájuk, azonban számos ponton összekapcsolódik az ügyintézés. A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt születésének, házasságkötésének, halálesetének és a bejegyzett adatok változásának regisztrációja Magyarországon. A hazai anyakönyvezési ügyekkel összefüggésben nem mindig folytatunk „formális” állampolgárság-vizsgálatot, mert az anyakönyvi ügyintéző az egyszerűbb megítélésű ügyekben meg tudja állapítani a magyar állampolgárságot is.

Miért kell ennyit várni a magyar állampolgárság kiállítására, ha magyarok a szülők, és van magyar állandó lakcím?

A magyar állampolgár gyermeke születésétől kezdve, a törvény (Alaptörvény) erejénél fogva magyar állampolgár. Ezekben az ügyekben nem a magyar állampolgárság megadásáról, hanem igazolásáról van szó. Ez történik meg a gyermek születésének hazai anyakönyvezésével és nyilvántartásba vételével (lakcímkártya kiadásával) is.

Milyen sorrendbe döntik el, ki mikor kapja meg a magyar állampolgárságot? Egy magyar szülők csecsemője nem élvez előnyt? Nincs gyorsított eljárás?

Az újszülöttek ügyeit próbáljuk soron kívül intézni, mert okmányokra van szükségük.

Panaszolták a szülők, hogy a Bevándorlási Hivatal elérhetetlen telefonon, nem kapnak tényleges információt. Kihez fordulhatnak?

Az Állampolgársági Igazgatóságnak rendkívül nagy a telefonforgalma annak ellenére, hogy a hazai anyakönyvezési ügyekben külön telefonos ügyfélszolgálat is van. Ha többszöri próbálkozás után sem sikerül elérni ügyintézőt, célszerű, ha az érdeklődő e-mailt ír.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem@nyugat.hu